Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Az alattvaló és az állampolgár élet] című, nagyhatású műsorában rendszeresen visszatér a civil, szolgáló kormányzás gondolatához, és az iszlám hagyományaira támaszkodva hangsúlyozza, tanítja, hirdeti ennek demokratikus lehetőségét.17 Úgy tűnik, a Muszlim Testvérek iszlamista politikai programjának eredője egyfajta muszlim demokrácia felé mutat. Ennek prepolitikai alapját az iszlámhoz, a muszlim értékekhez való ragaszkodás képezi, valamely területileg rögzített „arab nemzeti" (egyiptomi, tunéziai, líbiai stb.) identitás színezetével, ami mint ilyen, a joghatóság kiterjedésének határait jelöli ki. A szalafaíták radikális ideológiát18 képviselnek, és - jelentős szaúd-arábiai támogatással - a vahhábita iszlám egyiptomi meghonosítására törekszenek. A szalafita mozgalom a Szadat ideje (1970-1981) óta elburjánzó iszlamista irányzatok radikális ágát képviseli, amely elutasítja a modernizálódó egyiptomi rendszer világias jellegét, és az „igaz elődök" (szalaf szálih) életvezetési mintáira kíván visszatérni az élet minden területén: a társadalomban, a kultúrában, a mindennapi gyakorlatban, de a politikai életben is. Elutasítják a Muszlim Testvérek konzervatív (mérsékelt) programját, és inkább egy aktivista utópia mellé teszik le a voksukat. Viszonyukat tömören fogalmazta meg az al- Azhar Mecset és Egyetem egyik diákja: „Az al-Azhar ezer éve áll itt, a Muszlim Testvérek pedig csak nyolcvan éve [léteznek], mi pedig - a szalafiták - az al-Azhar gyermekei vagyunk!"19 Nem véletlen, hogy vezetőik jelentős része vallási-politikai nézetei és tevékenysége miatt a Mubárak-rezsim börtönében töltött több-kevesebb időt, majd a 2011-es forradalom alatt kiszabadulva azonnal a politikai életbe vetette magát. Legjelentősebb pártjuk a Hizb al-Núr [A Fény Pártja], bázisukat a vidéki lakosság, zömében a parasztság adja. Maga a párt ideológiai párt, amely a nyugati demokratikus berendezkedést istenkáromlásnak tartja, és választási programjában az iszlám vallástörvényen (saría) alapuló társadalmat vizionál, a hudúd törvények bevezetésével, az Izraellel kötött szerződések elutasításával. Gazdasági programjuk jóléti terveket fogalmaz meg, de lényegében nem tárgyalja a gazdaság reális kérdéseit. Ilyen értelemben a rentier állam folytatását ígéri. A hagyományos ellenzéki politikai pártok A hagyományos ellenzéki pártok a forradalom előtt is bejegyzett és hivatalosan működő politikai szerveződések voltak. Ezek nagy óvatossággal léptek fel 2011 januárjában, de végül bekapcsolódtak a forradalmi eseményekbe. Ismert, hogy a Szadat-féle nyitás (infitáh) politikájának egyik eredményeképpen a hetvenes évek végétől több párt alakulhatott, s bár szabályozásuk többek között magában foglalta az államfő melletti hűségnyilatkozatot (bajaa, mubájaa), formálisan mégiscsak többpártrendszer működött. Maguk a pártok kis létszámú szervezetek voltak, amelyek alig terjedtek túl egy-egy lakónegyed vagy körzet határán. Nagyobb területi vagy országos kisugárzásuk nem volt, mert elveszítették a lakosságnak - az elején még reménykeltő - támogatását, mivel az emberek véleménye szerint kezdettől elfogadták 2012. tavasz 33
