Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ÉRTELMEZÉSI KERETEI - Tüske László: Az alattvaló és az állampolgár - Szempontok az "arab tavasz" egyiptomi fejleményeinek értelmezéséhez
Tüske László rövidítéssel SCAF) adta át a hatalmat a lemondásakor, és így - a forradalmi események ellenére és azok mellett - jogi értelemben biztosította az egyiptomi állam működésének a folytonosságát. Az is ismeretes, hogy az alelnökké kinevezett Omar Szulejmán jelentette be Mubárak lemondását és a hadsereg politikai szerepvállalását. Több kutatóban (pl. Bisára Azmi) felmerült, hogy valójában katonai puccs történt, amelynek során a hadsereg - persze külső jóváhagyással - kezébe vette a hatalmat, hogy így elejét vegye és megelőzze a radikálisabb folyamatokat. Nyugodtabb idők kutatásai igazolják vagy cáfolják majd ezt a feltételezést. A tény az, hogy miközben a hadsereg átvette az ország irányításának felelősségét, a forradalom oldalára állt, és ezzel a lépéssel mederbe terelte az eseményeket. Kijelölte a politikai játéktér kereteit, amelyben a különböző politikai erők - a forradalom kiteljesítése érdekében - megvívhatják a csatáikat. De a hadsereg mellett más intézmények, illetve társadalmi erők is abba az irányba hatottak, hogy a karáma [emberi méltóság] és hurrijja [szabadság] jelszavakkal utcára özönlő ifjúság és a hozzá csatlakozó tömeg elsődleges győzelmét (Mubárak távozását) követő eseményeket a törvényesség keretei között tartsák, azaz az állami intézmények működésének folytonosságát biztosítsák. Miközben az erejét megtapasztalt tömeg újabb és újabb követelésekkel állna elő, és kormányok vagy kormánytagok leváltását, a bukott rezsim tegnapi kiszolgálóinak távozását sürgetné, az állam hatalmas bürokratikus intézményei - és különösen a bíróságok - folyamatosan működnek, és lehetőségeikhez képest fenntartják az alkotmányos rendet.6 Ebben a tekintetben kiemelkedő szerepet tölt be az Alkotmánybíróság, amely 1980- as megalakulása óta több mint kétszáz törvényt semmisített meg, sőt több választást is semmisnek nyilvánított, a jogi feltételek biztosításának hiánya miatt. De ugyanígy jelentős a Legfelső Közigazgatási Bíróság is, amely a minimálbér vagy az árak megállapításának kérdésében az elmúlt években többször is meghátrálásra késztette a végrehajtó hatalmat. De ebbe az irányba hatott a hagyományos állami bürokrácia megbízható konzervativizmusa is. Nem megkerülhető kérdés, hiszen a 24 milliónyi egyiptomi munkavállalónak csaknem harmada az államigazgatás különböző szintjén jut munkához. Azt mondhatjuk, hogy a 2011. februári katonai hatalomátvétel rendkívül fontos változásokat hozott a rend és a törvényesség biztosítása érdekében. Ez számos jogi intézkedéssel (az 1971-es alkotmány felfüggesztése, népszavazást követő módosítása, majd a Fegyveres Erők Legfelsőbb Tanácsának jogállását biztosító alkotmányos deklaráció kibocsátása) járt, s így objektív feltételeket teremtett a politikai rendszer alkotmányos átalakítására. Olyan helyzetet, amely a különböző politikai erők versenyének, a politikai akaratképzésnek a tere lehetett. Amikor a változásokban szereplő társadalmi csoportokat, illetve az őket képviselő politikai erőket vizsgáljuk, azt figyelhetjük meg, hogy ezek több erőközpontot alkotnak. A különböző erők közötti eligazodáshoz többféle megközelítésre van módunk. 26 Külügyi Szemle
