Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Jungbert Béla: Az "arab tavasz" és Jordánia: revolúció helyett evolúció
Az „arab tavasz" és Jordánia hatalomgyakorlásban vagy az arra való felkészülésben. De mi lesz, ha ennek során népszavazásra bocsátják az Izraellel 1979-ben aláírt Camp David-i békemegállapodás fenntartását, vagy ha Jordániában az iszlamisták az 1994. évi békeszerződést illetően elérik ugyanezt? Ráadásul egy olyan időszakban, amikor - igaz, leginkább csak a megfelelő tárgyalások szüneteiben, a folyosókon - a diplomaták egyre intenzívebben suttogják, hogy az elakadt közel-keleti konfliktus rendezésének újraélesztése kapcsán elkerülhetetlenné válik a Hamász formális bevonása a megoldás keresésébe. A regionális politikát továbbra is nagymértékben befolyásoló izraeli-palesztin közvetlen, kétoldalú béketárgyalásoknak az éppen Ammánban zajló legújabb - sikertelen - próbálkozásai nem homályosíthatják el azt, hogy emellett a palesztin frakcióközi tárgyalások is folynak, sőt Dohában meg is állapodtak a megbékélésről. Ezek az egyeztetések a Fatah és a Hamász vezetése között zajlanak, de újabban az is kiszivárgott, hogy a Hamásznál is radikálisabb dzsihadista szervezetek egyesülnének a Gázát kormányzó szervezettel. Ezek után a Hamász várhatóan szétszakad, és míg a radikális része továbbra is a terrorista platformon marad, a másik, a „békés ellenállást" választó fele együttműködhet a ramallahi kormánnyal és a nemzetközi közösség erre nyitott részével, amiből Izrael minden bizonnyal kimarad. Kérdéses, hogy erre miként reagálnak egyrészt a Muzulmán Testvérek, másrészt a jordániai szalafita és dzsihadista csoportok. Nem hivatalos források szerint Washingtonban már Jordánia tudomására hozták, hogy amennyiben befogadnák Ammánba a Hamász főhadiszállását és vezérkarát, azzal az ország számára nélkülözhetetlen amerikai gazdasági és biztonsági támogatás folytatását és Izrael barátságát kockáztatnák. Valóban fellazulni látszik a Hamász indoktrináltsága, tehát a terrorista besorolást kiváltó Izrael-ellenessége és iszlamista fundamentalizmusa? Ezt nemcsak a Palesztin Nemzeti Hatóság, illetve a Fatah és a Hamász soron lévő kiegyezésének a folyamata veti fel, hanem a Hamász esetleges kooptálása is abba a Palesztin Felszabadítási Szervezetbe, amely az oslói megállapodás platformján van, és amely elismeri Izraelt, ezáltal pedig a tárgyalásos kétállami rendezésnek a híve. Az USA és az EU egyelőre továbbra sem érintkezik formálisan a Hamásszal, ameddig a terrorista szervezet eleget nem tesz a Kvartett előfeltételeinek, vagyis a zsidó állam elismerésének, az erőszakról való lemondásnak és a korábbi megállapodások tiszteletben tartásának. Új arab politikai tájkép és az EU fellépésének lehetőségei Több, tekintélyuralmi arab rendszer 2011 során bekövetkezett váratlan összeomlása gyökeresen új helyzetet teremtett az arab világban. Ennek hatásai alól a térség egyetlen országa sem vonhatja ki magát, de az érintettségük mértéke függ a belső viszonyaiktól és a nemzetközi beágyazottságuktól. Jordániát a folyamat csak áttételesen érintette, de 2012. tavasz 181
