Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)

2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"

Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet Konklúzió Az arab tavasz egybeesett a magyar uniós elnökséggel, illetve a magyar külpolitika „globális nyitás" kezdeményezésével, melyben az arab térség felé nyitás határozott szándéka is megjelent. Bár a rendszerváltás nagyban visszavetette Magyarország arab kapcsolatait, az azóta eltelt mintegy húsz évben a korábbihoz képest jelentősen átala­kult magyar-arab kapcsolatrendszer körvonalazódik, mely szervesen illeszkedik az uniós tagság kínálta kontextusba. Magyarország tehát egyrészt az átalakított és diver­zifikált bilaterális kapcsolatrendszerben, másrészt az intézményesített uniós politikák kontextusában alakítja és gyakorolja az arab országokhoz fűződő kapcsolatait. Ezekben a domináns érdek a gazdaság, ugyanakkor az oktatási és kulturális együttműködések hagyományosan egy olyan „humán bázist" teremtenek, melyek elősegítik és támogat­ják a magyar politika céljainak realizálását az arab világban. Jegyzetek 1 Magyarországnak Egyiptommal 1928, Irakkal 1937 óta voltak diplomáciai kapcsolatai. 2 L. pl. J. Nagy László: Magyarország és az arab térség. Szeged: JATEPress, 2006. 23-26., 53-66. o. 3 Ezt a lehetőséget gyakran korlátozta az a tény, hogy ezek az országok sem dúskáltak „kemény" valutában, így inkább a klíring elszámolás került előtérbe. 4 A magyar-arab gazdasági kapcsolatok elemzése meghaladja a jelen tanulmány kereteit, de a táblázat a kapcsolatoknak a rendszerváltás körüli visszaesését támasztja alá. A táblázat forrása Pomázi Diána: Magyarország és az arab országok közötti gazdasági kapcsolatok. Szakdolgozat. Budapest: BGF, 2006, 77. o. Elektronikus változat: http://elib.kkf.hu/edip/D_12049.pdf . 5 Jordánia fizikailag nem mediterrán ország ugyan, hiszen nincsen földközi-tengeri partja, de a mai Izraellel és a palesztin területekkel mind politikai, mind gazdasági, mind társadalmi szempontból egy régiót alkot. 6 Az Öböl Menti Együttműködési Tanács (Gulf Cooperation Council, GCC) 1981-ben alakult az Arab­félsziget Perzsa-öböl partján fekvő arab országainak - Szaúd-Arábiának, Kuvaitnak, Bahreinnek, Katarnak, az Egyesült Arab Emirátusoknak és Ománnak - részvételével. 7 Meg kell jegyezni, hogy a rendszerváltást követően az arab államok közül Egyiptom volt az egyetlen, amely viszonylag folyamatosan szerepelt a magyar külpolitikai palettán, mivel viszonylag rendszeresen került sor magas szintű látogatásokra. L. pl.: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/ EG/hu/Bilateralis/egyiptom/politikai_kapcs.htm. 8 Antall József 1991-ben Egyiptomba látogatott. 2000 júniusában Orbán Viktor Marokkóban, majd 2001-ben Szaúd-Arábiában járt. 9 Emlékezetes, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek a szaúdi focistákkal kapcsolatban tett megjegyzése után a szaúdi nagykövetet hazarendelték, és csak nyolc hónap múltán tért vissza Budapestre. 10 „Mediterranean Migration to New Central European Member States of the EU. Present and Future Trends". In: lEMed Yearbook 2007. Barcelona: Institut Europeu de la Mediterránia, 2007. 269-272. o. 11 „Muszlim kisebbségek Közép-Európában, avagy Közép-Európa különlegessége". In: Az iszlám Európában. Az európai muszlim közösségek differenciáltsága (szerk. Rostoványi Zsolt). Budapest: Aula, 2010. 405-446. o. 140 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom