Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" ESETTANULMÁNYAI - Ladányi Éva - N. Rózsa Erzsébet: Magyarország és az "arab tavasz"
Magyarország és az „arab tavasz" Ladányi Eva - N. Rózsa Erzsébet A magyar-arab kapcsolatok értelmezési kereteit az arab tavasz előtt, alatt és után egyrészt Magyarországnak az arab országokhoz fűződő bilaterális kapcsolat- rendszere, másrészt hazánk európai uniós és NATO-tagsága jelölte ki. A magyar-arab bilaterális kapcsolatok A magyar-arab államközi politikai kapcsolatok történetileg viszonylag kései fejleménynek tekinthetők. Szórványosan ugyan már a két világháború között is intézményesültek,1 zömében azonban ez a második világháború után, de különösen az ötvenes évek közepétől,2 a szocialista tábornak a Szovjetunió által diktált arab kapcsolatrendszere keretében történt meg, és így elsősorban, bár nem kizárólag, a „baráti arab országokhoz" kötődtek. (Korábban a közel-keleti kapcsolatot számunkra elsősorban Törökország jelentette, így az iszlám „élményét" is a törökök nyújtották.) Bár a hidegháborús időszakban a szelekció alapja elsősorban politikai volt, a kapcsolatok gazdasági és kulturális dimenziója is jelentős szerepet töltött be, hiszen egyrészt az arab országok fontos piacot jelentettek a magyar árucikkek és know-how számára, ahol „kemény" valutát lehetett érte kapni,3 másrészt a baráti arab államok értelmiségének és leendő vezetésének jelentős részét a szocialista országokban (így Magyarországon is) képezték, ami különleges humán kapcsolati tőkét jelentett. A rendszerváltás után az addigi magyar-arab kapcsolatok hirtelen visszaestek, ami különösen „látványos" volt a palesztin és a líbiai relációban, hiszen a politikai indíttatás megszűntével, illetve a rendszerváltást követő gazdasági liberalizáció következtében a gazdasági képesség jelentős része is eltűnt. Meg kell jegyezni azonban, hogy az átmenet ellenére a magyar követségek hálózata az arab világban fennmaradt, sőt további képviseletek nyíltak meg, tükrözve a tényt, hogy a kapcsolatok szerkezeti átalakuláson is átmentek, és előtérbe kerültek a (Nyugat által) mérsékeltnek tekintett arab államok: így ma teljes a lefedettség a Földközi-tenger medencéjében, azaz minden mediterrán arab országban, beleértve Jordániát is,5 van magyar követség. További négy magyar képviselet működik az Öböl 128 Külügyi Szemle
