Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Csicsmann László: A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben
A mérsékelt iszlamista mozgalmak beszélhetünk. A nemzeti jelleg kihangsúlyozása céljából egy kopt keresztényt, Rafík Habíbot választották az alelnöki pozícióba. A párt képviselői többször is hangoztatták, hogy nők elfoglalhatnak jelentős politikai tisztségeket, de az elnöki posztot nem. Összességében tehát azt láthatjuk, hogy a Szabadság és Igazságosság Párt jelentősen elmozdult az anyaszervezet 2007-es, konzervatív politikai alapelveitől, és az iszlám és a demokrácia összeegyeztethetőségét hirdeti. Csakhogy maga a párt, miként a Musz- lim Testvériség belső mechanizmusa, nélkülözi a demokratikus elveket. A Szabadság és Igazságosság Párt vezetőit a valóságban kijelölték a pozíciójukra, hogy biztosítsák az anyaszervezet befolyását. A mozgalom élén álló középkorú és idősebb generáció pedig olyan időszakban szocializálódott, amikor a Mubárak-éránál is lényegesen zártabb volt a politikai rendszer. Amint láthattuk, a Mubárak-rezsimben bekövetkezett repedések hatására a Muszlim Testvériségen belül is politikai szakadás következett be. Az iszlamista mozgalom azonban már korábban sem volt egységes Egyiptomban. A Muszlim Testvériségnél lényegesen konzervatívabb, szalafita Daava [Felhívás] mozgalom például megalapította a Fény Pártot (vagy A Fény Pártját), amely az iszlámnak jelentős politikai szerepet is szánna. A politikai részvétel hangoztatása a szalafiták részéről jelentős változásnak nevezhető, hiszen a Mubárak-rezsimmel - a Muszlim Testvériséggel ellentétben - semmilyen kompromisszumra sem voltak hajlandók. A kozmopolita Alexandriából kiinduló Daava mozgalom, amely népszerűségét részben karitatív tevékenységének köszönheti, megtiltotta például a tagjainak, hogy részt vegyenek a januári tüntetésekben. Ezt követően azonban a mozgalom megragadta a kínálkozó politikai lehetőséget és pártot alapított, amelynek programjában a modern állam koncepcióját fejtegeti. Mindez a saría elveire épülő állam lassú, fokozatos megvalósítását jelenti, amely nem idegeníti el az embereket. A párt azt hangoztatja, hogy a különböző felekezetek szabadon gyakorolhatják a hitüket, és vallási kérdésekben maguk dönthetnek. A számos esetben ellentmondásos, konzervatív nyilatkozatokban előkerül a turizmus kérdése is.49 A párt egyik vezetője a halai turizmus bevezetését követeli, vagyis az egyiptomi strandokon megtiltaná az alkohol fogyasztását, illetve korlátozná a bikini viseletét.50 Ezen túl pedig megtiltanák, hogy fiatal párok házasság nélkül egy szobában lakjanak. A Núr Párt más tagjai óvatosabban fogalmaznak, és csak a közstrandokon vezetnének be korlátozásokat, de a külföldiek által látogatott luxusszállodák strandjain továbbra is engedélyeznék az alkoholfogyasztást és a szabadabb ruhaviseletet. A Muszlim Testvériség tehát nem tudta monopolizálni az iszlám nevében folyó politizálást. A 2011. novemberi parlamenti választás előtt tizennégy iszlamista párt került regisztrálásra, ami azt mutatja, hogy számos csoportosulás kísérelte meg az iszlám nevében a szavazatok gyűjtését.51 Például a korábban terroristaszervezetként számon tartott al-Gamáa al-Iszlámijja is pártot alapított Építkezés és Fejlődés (Hizb al-Biná va-l- Tanmija) néven, amely a szalafita Fény Párthoz hasonló programot tett közzé. 2012. tavasz 117
