Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2012 (11. évfolyam)
2012 / 1. szám - AZ "ARAB TAVASZ" TÁRSADALMI-GAZDASÁGI KONTEXTUSA - Csicsmann László: A mérsékelt iszlamista mozgalmak szerepe az "arab tavaszt" követő politikai átmenetben
A mérsékelt iszlamista mozgalmak állnak összefüggésben. így például az egyiptomi Muszlim Testvériség, amelyet az első, modern értelemben vett iszlamista szervezetként tartunk számon, legalább négy generációt foglal magában, négy különböző érdeket képviselő szárnya van.20 Az arab világon belül a mérsékelt iszlamista szervezetek rendelkeznek a legjelentősebb politikai támogatással. Egy nemrégiben készült empirikus kutatás adatai szerint az elmúlt negyven esztendőben az iszlám világban rendezett nyolcvankilenc parlamenti választáson az induló iszlamista pártok a szavazatok 7,3 százalékét, míg a parlamenti székek 6 százalékát szerezték meg,21 azaz az elmúlt évek választásain meglehetősen gyengén szerepeltek. Mindez azonban a tágabb iszlám világra igaz; ha ugyanis az arab világra szűkítjük a vizsgálódásunkat, teljesen eltérő eredményt kapunk, amelynek okaira a későbbiekben részletesen is kitérünk. Az empirikus kutatás arra is rámutatott, hogy nem létezik „muszlim szavazat", vagyis az állampolgárok nem a vallási nézeteik alapján választanak a pártok és a jelöltek közül, hanem más szempontok (pl. a törzsirokonsági kötelékek) szerint. A számadatok elfedik azokat a különbségeket, amelyek az egyes arab országok között az iszlamista szervezetek politikai integrációjának lehetőségében megmutatkoznak. A mérsékelt iszlamista szervezetek politikai lehetőségei az arab tavasz előtt Politikai lehetőségeiket tekintve az általunk vizsgált szervezetek négy csoportba sorolhatók. Az első csoportba sorolhatjuk azokat az iszlamista szervezeteket, amelyeket saját országukban teljesen száműzték a politikai életből és a civil társadalomból is, azaz illegálisak. Ilyen országnak tekinthető Szíria, ahol a jelenlegi elnök édesapja, Háfez al-Aszad 1982-ben katonai erővel számolt le a Muszlim Testvériséggel, amely akkoriban a rendszer fegyveres megdöntését hirdette. A hamái mészárlás a becslések szerint húsz-har- mincezer áldozattal, illetve a szervezet teljes betiltásával járt. A vele való bármilyen kapcsolatot halálbüntetéssel sújtják. A Muszlim Testvériség szíriai szárnya külföldi száműzetésben működik, és a más országokban működő fiókszervezeteihez hasonlóan, azóta lemondott az erőszak alkalmazásáról.22 Ebbe a kategóriába tartozik Líbia is, ahol az 1960-as években népszerűvé vált Muszlim Testvériséget Moammar al-Kaddáfi eliminálta az országból. A tagok többsége külföldre menekült a nem egyszer erőszakos fellépéssel szemben. Líbiában az elmúlt évtizedben sokkal inkább egy radikálisabb, bizonyos fokig az al-Káidával is kooperáló szervezet, a Líbiai Iszlám Fegyveres Csoport vált jelentőssé. E csoport vezetőit a líbiai rezsim bebörtönözte, majd 2008-ban amnesztiát adott nekik. Ez utóbbira azért került sor, mert Szejf al-Iszlám al-Kaddáfi vezetésével a csoport tagjai egy teljes indoktrináción estek át, amelynek során elsajátították a mérsékelt iszlám alapjait. E tekintetben Líbiában bizonyos modus vivendi alakult ki a rezsim és a mérsékelt iszlamisták között.23 2012. tavasz 107
