Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata

Az európai integrációs politikák kialakításának módszerei 7 Carole Webb: „Introduction: Variations on a Theoretical Theme". Ire Policy-Making..., i. m. 1-31. o. 8 William Wallace: „Walking Backwards Towards Unity". Ire Policy-Making..., i. m. 301-323. o. 9 Helen Wallace-William Wallace-Carole Webb (szerk.): Policy-Making in the European Communities (2. kiadás). Chichester (etc.): John Wiley and Sons, 1983. 10 Az elméleti részből kimaradt az integrációs elméletek áttekintése, helyette a Helen Wallace által ki­dolgozott elemzési keret, az ún. „mozgó inga" modellje szerepelt. E szerint az európai integrációban a „politikai együttműködés lengőingája" két „mágneses mező" között leng. Az egyik pólust a politi­kai területek és ügyek nemzeti, a másikat pedig az európai, transznacionális szintű kezelése jelenti. Mindkét pólusnak megvannak a maga vonzó és taszító erői. Emiatt e két mező változó erejétől függ, hogy időnként transznacionális, időnként nemzeti szintű politikák elfogadására lesz hajlandóság a tagállamok részéről. Az előbbi viszont kifejeződhet az európai integráción, de más nemzetközi fórumokon keresztül is (például a NATO vagy az OECD). A politikaalkotás ingájának kilengési nagysága és iránya nagyon változó: mozgásának alakulása az adott ügyek és politikai területek szerint, illetve időben is nagyon különböző lehet. 11 Helen Wallace-William Wallace (szerk.): Policy-Making in the European Union (4. kiadás). Oxford: Oxford UP, 2000. 12 Helen Wallace: „An Institutional Anatomy and Five Policy Modes". Irn Policy-Making..., i. m. (5. kiadás). 49-90. o.; Helen Wallace: „An Institutional Anatomy and Five Policy Modes". In: Policy- Making. .., i. m. (6. kiadás). 69-104. o.; Helen Wallace-William Wallace: „Overview: The Europe­an Union, Politics and Policy-Making". In: Handbook of European Union Politics (szerk. Knud Erik Jorgensen, Mark A. Pollack és Ben Rosamond). London: SAGE Publications Ltd., 2007. 339-358. o. 13 Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, 2007. 227-228. o. 14 Uo. 15 Mark A. Pollack-Helen Wallace-Alasdair R. Young: „EU Policy-Making in Challenging Times: Adversity, Adaptability, and Resilience". In: Policy-Making..., i. m. (6. kiadás). 481-501. o. 16 Uo. 484-486. o. 17 Dermot Hodson: „Economic and Monetary Union: An Experiment in New Modes of EU Policy- Making". In: Policy-Making..., i. m. (6. kiadás). 157-180. o. 18 Pollack-Wallace-Young: „EU Policy-Making in Challenging Times...", i. m. 486. o. E jelenségre más szerzők is rámutatnak, például: Ingeborg Tömmel-Amy Verdun, szerk.: Innovative Governance in the European Union: The Politics of Multilevel Policymaking. Boulder, CO: Lynne Rienner Publishers Inc., 2008; Charles F. Sabel-Jonathan Zeitlin: „Learning from Difference: The New Architecture of Experimentalist Governance in the EU". European Law Journal, Vol. 14. No. 3. (2008). 271-327. o. 19 Commission of the European Communities: „COM (2007) 724 final. A Single Market for 21st Century Europe" (Communication). EUR-Lex.europa.eu, http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/site/en/com/2007/com2007_0724en01.pdf , 2007. november 20. 20 High Level Group: „Facing the Challenge - The Lisbon Strategy for Growth and Employment. Report from the High Level Group Chaired by Wim Kok". Vitae, http://www.vitae.ac.uk/cms/files/Facing-the-challenge-wim-kok-November-2004.pdf , 2004. november. 21 „Lisbon European Council 23 and 24 March 2000. Presidency Conclusions". European Parliament, http://www.europarl.europa.eu/summits/lisl_en.htm , 2000. március 23-24. 22 Council of the European Union: „European Council Brussels 22 and 23 March 2005. Presidency Conclusions". Consilium, http://www.consilium.europa.eu/uedocs/cms_data/docs/pressdata/en/ec/84335.pdf , 2005. március 22-23. 23 A tényleges (később, 2010 novemberében az Eurostat által nyilvánosságra hozott) 2009-es görög költségvetési hiány 15,14%-os lett. Ez a 3%-os limit több mint ötszöröse. 24 A tényleges adat: a GDP-hez mért államadósság 126,8%-os, amely több mint kétszerese a 60%-os limitnek. (Szintén az Eurostat által 2010 novemberében nyilvánosságra hozott adat.) 2011. tavasz 183

Next

/
Oldalképek
Tartalom