Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán A 2010-ben aláírt szerződés az európai szintű együttműködés helyett ismét a kétoldalú együttműködésre alapoz, kiváltva ezzel több uniós tagállam, köztük elsősorban Németország rosszallását. Fontos leszögezni, hogy a megállapodás alapvető célja a két ország független külpolitikája számára a lehető legteljesebb katonai képességek biztosítása, és nincs szó közös hadsereg létrehozásáról. A megállapodás kétségtelenül hozzájárul mindkét országban a védelmi költségek csökkentéséhez, hiszen - korlátozott mértékben - kölcsönösen hozzáférnek egymás kapacitásaihoz. Az egyik példa: a következő tíz évben az HMS Ark Royal „nyugdíjazása" miatt az Egyesült Királyság nem rendelkezik majd repülőgép-hordozóval, ezért az együttműködés egyik fontos pillére a francia Charles de Gaulle anyahajó esetleges használata. Az új generációs repülőgép-hordozókat pedig úgy építik meg, hogy mind a francia mind az amerikai repülőgépek számára használhatóvá váljanak. A Líbia elleni, 2011. március 19-én indult támadásban a gyakorlatban is kipróbálhatta az együttműködést a két ország. Az Egyesült Királyság légiereje Franciaországgal és a koalíció többi országával támadta Kaddáfi hadseregét. A légitámadásban az Egyesült Királyság vadászrepülőgépekkel (Eurofighter Typhoon, Tornado) és felderítő repülőgépekkel (Sentinel RÍ, Nimrod RÍ) vett részt. A közös európai védelmi piac alacsony hatékonysága és elaprózódottsága miatt nem váltotta be sem a britek, sem a franciák reményét. A közösen indított programok elsősorban az összetett fegyverrendszerek és a repülőgépgyártás területén hoztak korlátozott sikereket, de a védelmi ipar többi szektorában az együttműködés nem az elvártak szerint alakult. A 2010. novemberi megállapodás egyik legfontosabb pontja a közös programok indítására vonatkozik. Ennek alapján közös program indul pilóta nélküli repülőgépek (Unmanned Aerial Vehicle) és pilóta nélküli harci repülőgépek (Unmanned Combat Aerial Vehicle) kifejlesztésére. Az együttműködés további fontos területe lesz a szállítási kapacitások kölcsönös fejlesztése és kihasználása, valamint az óvatos nyitás a katonai műholdrendszerek információi felhasználásának irányába.25 Az Európai közös biztonság- és védelmi politika harccsoport koncepciójából ismerős méretű közös haderő felállításáról is döntöttek. A haderő két dandárból áll, expedíciós feladatok ellátásra hozzák létre, és mintegy tízezer katonát számlál. A francia-brit együttműködés látszólag tehát konkurenciát teremt az egy évtizede zajló európai biztonságpolitikai együttműködésnek. Ennek ellenére sokan inkább követendő mintának állítják be, amely alapja lehet egy új irányból építkező, ad hoc jellegű együttműködésekre épülő európai közös politikának.26 Ilyen szűk körű együttműködést alakítana ki egymással Németország és Svédország Ghent kezdeményezés (Ghent Initiative) elnevezéssel,27 akárcsak Franciaország, Németország és Lengyelország a jelenlegi biztonság-és védelempolitika továbbfejlesztésével. Az Egyesült Királyság Európa-politikája határozottan bátorítja a közös európai védelempolitika elmozdulását ebbe az irányba. 94 Külügyi Szemle
