Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon biztonság- és védelmi politikájának kiépítése. A Blair-kormány úgy értékelte, hogy nem maradhat ki egy olyan integrációs területből, amely téren az egyik legerősebb állam Európában. Az Egyesült Királysága a világ negyedik legnagyobb védelmi iparával rendelkezik, s 2008-ban csak az Egyesült Államok és Kína előzte meg jelentősen, Franciaország pedig kis mértékben a védelmi kiadások összegében. Védelmi ipara az Egyesült Államok után a második legnagyobb a világon. Itt található a BAE Systems, a világ negyedik legnagyobb védelmi ipari vállalata és az ugyancsak meghatározó Rolls Royce. A biztonság- és védelempolitikai integráció élére állva az Egyesült Királyság hatékonyan befolyásolhatja annak működését, elsősorban az transzatlanti viszony pozitív fenntartásának irányába. A közös biztonság- és védelempolitika elmúlt egy évtizede messzemenően igazolta a brit elvárásokat. A kemény biztonság feltételei továbbra is a transzatlanti együttműködésen keresztül érvényesíthetők, a közös védelempolitika nem került be az Európai Unió jogi szabályozásába. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság a 2003-tól meginduló európai katonai és civil válságkezelési missziókban aktív részt vesz, gátolja az Európai közös biztonság- és védelmi politika autonómiájának kiteljesedését. Egyes kritikák elégedetten állapították meg, hogy a biztonságpolitikai integráció túlzottan lassan, sokszor eredmények nélkül zajlik, gondoljunk csak az 1999- ben megfogalmazott Helsinki Headline Goalra, amely 2003-ra 50-60 ezer fős gyors reagálású haderőt tervezett bevezetni, vagy a harccsoport koncepcióra, amelyben már 2004-ben megállapodtak, de minden eleme a 2010-es határidő ellenére a mai napig sem működőképes. A konzervatívok által leginkább kritizált intézmény az Európai Védelmi Ügynökség, amelyet az Európai Unió 2003-ban hozott létre azzal a céllal, hogy elősegítse a nemzeti védelmi iparok együttműködését. A csaknem száz főt foglalkoztató, nagyságrendileg évi 20 millió euróval gazdálkodó intézményben az Egyesült Királyság viseli Németország után a legtöbb költséget, évi hárommillió euróval. Ellenzéki pártként a konzervatívok még a szervezetből való kilépést sem tartották kizártnak, hatalomra kerülésük után azonban két év „mérlegelési" időt szavaztak meg. A kritikák jogosságát alátámasztják az elmúlt évtized több európai ország részvételével zajlott közös projektjeinek sikertelenségei, illetve súlyos nehézségei, így például az A400M katonai teherszállító repülőgép tervezésének és kivitelezésének története.19 Nem csoda, ha a brit kormány érezhetően sokkal jobban támogatja jelenleg a kétoldalú együttműködéseket annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság számos többoldalú európai védelmi ipari együttműködésben vett részt elsősorban a Nyugat-európai Unió keretében és kormányközi alapon.20 A hidegháború lezárulásától Cameron hatalomra kerüléséig négy nagy átalakításon ment keresztül a brit biztonság- és védelmi politika. 1990-ben és 1994-ben21 két lépcsőben jelentősen csökkentették a haderő létszámát, az 1998-as Stratégiai védelmi jelentés pedig egyértelműen elvetette a közvetlen fenyegetésre épülő védelmi stratégiát, helyette az expedíciós képességek kiterjesztését helyezte a középpontba. 2001. 2011. tavasz 91
