Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon Az Európa-törvény körül kialakult vita elmélyítette az ellentéteket a Konzervatív Párton belül az Európa-párti és az Európa-ellenes csoportok között. Az euroszkeptikusok túlzottan „puhának" tartják a törvényt, és több módosító javaslatot fűznének hozzá, amelyek még jobban kizárólagossá tennék a brit parlament szuverenitását. Két területen máris aggasztó fejlemények történtek az euroszkeptikusok értékelése szerint: az Európai Külügyi Szolgálat 2010 novemberében megkezdte működését, egy európai szintű pénzügyi ellenőrzési rendszer (amelynek ellenőrzési tevékenysége a Cityt is érintené) kialakításáról pedig folyamatos tárgyalások zajlanak a tagállamok között. A Konzervatív Párt és Liberális Párt a választási kampányban közösen támadta az állam túlzott szerepvállalását a gazdaságban. Való igaz, hogy 46 százalék értékével a korábbi 36 százalékos szinthez viszonyítva jelentős bővülés következett be, a világgazdasági válság hatásainak kezelésére azonban aligha lettek volna más eszközeik a konzervatívoknak vagy a liberálisoknak. A költségvetési egyensúly helyreállítása miatt rendkívüli ambiciózus gazdasági megszorító program már 2010 őszétől feszültségeket gerjesztett a társadalomban, és a koalíciós kormány megítélése negatív lett. A Munkáspárt őszi kongresszusán az új vezető, Ed Miliband megválasztásának napján a közvélemény-kutatások 2007 októbere óta először újra a Munkáspárt fölényét mutatták a választók körében (Munkáspárt 40 százalék, Konzervatív Párt 39 százalék). A liberális demokraták népszerűsége sokat esett, ráadásul a párton belül is egyre nő a koalíciós egyezség miatt kényszerpályára került liberális politika kritikusainak hangja. A koalíció szempontjából a tendencia aggasztó, hiszen a megszorítások közvetlen hatása még nem is érződik, a szakszervezetek még nem is szerveztek igazi megmozdulásokat. A feszültségeket tovább fokozhatja a 2011 májusára a választási megreformálása kiírt népszavazás végeredménye. A liberális demokraták szemszögéből a koalíciós megállapodás egyik sarokpontja volt ennek a referendumnak a megrendezése, amit a konzervatívok elfogadtak. Mindenestre a konzervatívok a jelenlegi választási rendszer megtartása mellett érvelnek. Pia nem kap kellő támogatást az alternatív választási rendszer, úgy a liberális demokraták egyik legnagyobb célja nem valósulna meg, és kérdéses, hogy a pártban nem kerülnek-e a felszínre ezek után a koalíció létjogosultságát megkérdőjelező kritikák. A koalíciós kormány Európa-politikájának négy nagy kérdéskörben kell színt vallania: • a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatalakozás, azaz az euró bevezetésének kérdése; • a közös kül-, biztonság- és védelempolitika fejlődéséhez való viszony meghatározása; • a gazdasági kormányzás kérdése; • az Európai Unió költségvetésének kérdése a 2014 és 2020 közötti időszakban. 2011. tavasz 89
