Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - Balkenende, Jan Peter: Európa értéke
Jan Peter Balkenende tanultuk meg a nehéz leckét. A londoni bankok csaknem teljesen a korábbi üzletpolitikájukat folytatják, az erre az évre tervezett 6,5 milliárd fontos nyereségükkel. Ez nemcsak zavaró, de felháborító is. Végül is a pénzügyi szektor felelőtlen kockázatvállalása okozta az egész válságot. Egy tanulság világos: globális rendszerünk kibillent egyensúlyából. Újra kellene értékelnünk, ezért egy új egyensúlyi helyzetet kell találnunk. Olyat, amely igazságot teremt a kölcsönös függőségnek ebben az új helyzetében az országok között és a dolgok között. A világ egy sor olyan problémával találja magát szemben, amelyet egyik ország sem képes egyedül megoldani. Például a klíma, az élelmiszer és a víz válságával. Energia- készleteink jövőjével. Azzal, hogy hogyan oldjuk meg a Millenniumi fejlesztési célokat. A szabadkereskedelemről szóló vitákkal és más gazdasági kérdésekkel. Ezek a problémák túlnőnek a nemzeti határokon, és összefüggnek egymással. Olyan globális kihívások, amelyek globális megoldásokat követelnek. Ezért globális cselekvést tesznek szükségessé, amelyhez új globális keretet kell kialakítanunk. E globális keretet és a szükségessé vált globális kormányzás új formáit figyelembe véve röviden három gondolatot szeretnék megosztani önökkel. Először is, úgy gondolom, hogy a jövőben annak a morális iránytűnek kell vezérelnie bennünket, amelyet Franklin D. Roosevelt adott nekünk 1941-ben. Egy olyan világ megvalósítására kell törekednünk, ahol az embereknek van szólásszabadságuk, lelkiismereti szabadságuk, ahol nem kell félniük és nélkülözniük. E négy alapvető szabadságjognak kellene továbbra is tevékenységünk és világközösségünk alapját alkotnia. És most, hetven évvel később úgy gondolom, egy ötödik szabadságjoggal is bővítenünk kellene az eddigieket. Szerintem az amerikai kormánynak - az észak-afrikai és a közel-keleti fejlemények fényében - igaza van, amikor a kapcsolatteremtés szabadságát védi. Ebben a digitális 21. században mindennap megtapasztaljuk az internet hatását. Látjuk, hogy a társadalmi média milyen erős fegyver az elnyomás elleni harcban. Másodszor, fel kell ismernünk, hogy a hagyományos paradigmák elavultak. A világot már nem a szuverén nemzetállamok és azok vezetői irányítják. Erre az indiaiamerikai Parag Khanna meggyőzően rámutat a Hozv to Run the World című könyvében. Új szereplők jelentek meg a világ színpadán: feltörekvő gazdaságok, multinacionális cégek, gazdag családok, magánadományozók, vallásos csoportok és független segély- szervezetek. Természetesen a kormányoknak még mindig megvannak a feladatai, ám ezek végrehajtásakor másokkal kell együttműködniük. Khanna például azt állítja, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kérdések soha nem jelennek meg a nemzetközi napirenden anélkül, hogy tudósok ne tennének erre kezdeményezéseket. A taposóaknák elleni tilalom soha nem lépett volna életbe aktivisták nélkül. A mikrohitelt sem a Világbank találta ki. 8 Külügyi Szemle
