Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István és kortársai a diplomácia első világháborúban bekövetkezett válságáról
Sárváry Katalin Jegyzetek 1 Thomas Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete. Budapest: Gondolat, 1984 [1962]. 2 A cikksorozat első része a Külügyi Szemle nyári számában jelent meg. Sárváry Katalin: „A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója". Külügyi Szemle, Vol. 10. No. 2. (2011). 136-153. o. 3 Bibó István: „A nemzetközi államközösség bénultsága és annak orvosságai. Önrendelkezés, nagyhatalmi egyetértés, politikai döntőbíráskodás". In: Válogatod tanulmányok IV 1935-1979 (szerk. Huszár Tibor - ifj. Bibó István). Budapest: Magvető, 1990 [1965-1974]. 288-289. o. 4 Martin Wight: Power Politics. London: Leicester University Press, 1995 [1946]. 113. o. 5 Adam Watson: Diplomacy: The Dialogue between States. London: Routledge, 1991 [1982]: 20. o. 6 Henry Kissinger: A World Restored. New York: Grosset & Dunlap, 1964 [1957], 326. o. 7 Uo. 2.0. 8 Bibó István: „Az európai egyensúlyról és békéről". In: Válogatott tanulmányok I. 1935-44 (szerk. Huszár Tibor). Budapest: Magvető, 1986 [1943-1944], 363. o. 9 Uo. 362.0. 10 Hans J. Morgenthau: Politics among Nations: The Struggle for Power and Peace, New York: Knopf, 1950 [1948], 69. o. 11 Bibó: „Az európai egyensúlyról". 354-358. o. 12 Kissinger: i. m. 1-2. o. 13 Raymond Aron: Peace and War: A Theory of International Relations. Malabar: Krieger, 1981 (1966) [Paris, 1962], 24. o. 14 Bibó: „Az európai egyensúlyról". 312. o. 15 Aron: i. m. 25-28. o. 16 Bibó: „Az európai egyensúlyról". 433. o. 17 Áron: i. m. 40. o.; Morgenthau: Politics among Nations. 426-438. o.; E. H. Carr: The Twenty Years' Crisis 1919-1939. London: Macmillan, 1993 (1946) [1939], Aron szerint az amerikai külpolitikát egészen a koreai háborúig kétféle szélsőség jellemezte, amit Alexis de Tocqueville a demokratikus szellem kifejeződéseként írt le: a háborúban kizárólag a katonai győzelemre való törekvés és a diplomácia elhanyagolása, békeidőben pedig kevés katona és a katonai szempontok elhanyagolása. A megnyert háború, de elvesztett béke visszatérő jelenségének - amit a háború befejezésére való képtelenséggel aposztrofáltunk - közvetlen oka a stratégiai gondolkodás előtérbe kerülése. Világosan meghatározott célok hiányában ugyanis „a fegyveres győzelem csak véletlenül jár együtt valódi, azaz politikai győzelemmel". I. m. 30. o. 18 Bibó: „Az európai egyensúlyról". 433. o. 19 Uo. 442. o. 20 Áron: i. m. 22-23. o. 21 Ole Waever: „Securitization and Desecuritization". In: On Security (szerk. Ronnie Lipschutz). New York: Columbia University Press, 1995. 52-54. o.; Wight: i. m. 292. o. 22 Bibó: „A nemzetközi államközösség". 317. o. 23 Carr: i. m.; Polányi Károly: A nagy átalakulás: korunk gazdasági és politikai gyökerei. Budapest: Franklin, 1997 [1946].; Morgenthau: Politics among Nations.' Henry Kissinger: Diplomácia. Budapest: Panem- Grafo, 1998 (1996) [1994].; Kenneth Waltz: Theory of International Politics. Reading, MA: Addison- Wesley, 1979. 24 Bibó: „Az európai egyensúlyról". 305-316. o. 25 Uo. 307-308. o. 26 Waltz: i.m. 27 Wouter G. Werner - Jaap H. De Wilde: „The Endurance of Sovereignty". European Journal ofIR, Vol. 7. No. 3. (2001). 287-88. o. 188 Külügyi Szemle
