Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István és kortársai a diplomácia első világháborúban bekövetkezett válságáról
Sárvári) Katalin illető érdekében. Ezek a torzítások a tudatos hazugságtól a csak félig tudatos vagy öntudatlan elhallgatásokig terjednek; a számítástól, hogy becsapjunk másokat, egészen az öncsalásig. Az ideológiák tanulmányozása azt a feladatot tűzi maga elé, hogy emberek érdekcsoportjainak, különösen a politikai pártoknak a többé-kevésbé tudatos félrevezetéseit és álcázásait leleplezze.38 Furcsa módon, a szándékos félrevezetéssel vagy öncsalással való gyanúsítás a felek azonos értékrendjét, valamint az objektivitás lehetőségét is feltételezi,39 vagyis azt, hogy a valódi szándékok leleplezésével a felek meg tudnak egyezni majd a politikai helyzetet illetően. Morgenthau részben ezt a stratégiát követi politikai elemzéseiben. Célja a hatalomnak az igazsággal való konfrontálása, a felek közt felmerülő hidegháborús érvek ellehetetlenítése, és arra való késztetésük, hogy a másik fél cselekedeteinek okát máshol keressék.40 A politikai ideológiák megközelítésének másik módja feladja a felek közötti azonos és objektív értékrend feltételezését. A totális ideológia fogalma a különböző nézőpontok eredetét nem a tények szándékos torzításával vagy öncsalással magyarázza, hanem a tapasztalatok és értelmezések alapvető különbségeivel. Ilyenkor egy konkrét kor vagy társadalmi csoport (osztály) ideológiájának az azonosítása a cél. Ez a megközelítés - amelynek Mannheim a tudás szociológiája nevet adta41 - módszertanában is különbözik a pszichológiai megközelítéstől. Amíg a partikuláris megközelítés az érdekek pszichológiájával foglalkozik, és feltételezi, hogy valamilyen érdek az oka egy konkrét hazugságnak vagy torzításnak, a totális megközelítés egy formálisabb, funkcionális elemzésre törekszik, ami egyáltalán nem foglalkozik a motivációkkal. Ehelyett a különböző társadalmi környezetben élők felfogásában rejlő strukturális különbségek tárgyilagos leírását kísérli meg, mivel azt feltételezi, hogy összefüggés van egy adott társadalmi helyzet és egy adott nézőpont között. Még ha szükség is van az érdekek feltárására egy ilyen elemzés során, annak célja nem ok-okozati kapcsolat felállítása, hanem a totális helyzet jellemzése. Az érdekpszichológiát felváltja egy olyan elemzés, ahol megfeleltetés van egy konkrét helyzet megismerése és a helyzetnek megfelelő, illetve abból levezethető tudásformák között.42 A tudás szociológiája szellemtörténeti kutatás tárgyává teszi a felismerést, hogy „minden eleven gondolkodás »léthez kötött«". Mannheim az ideológia totális fogalmából kiinduló szellemtörténeti kutatás két típusát különbözteti meg: az értékmentes és az értékre orientált megközelítést. Bibó kortársai az első, Bibó maga a második utat választja. Az „értékmentes totális és általános ideológiafogalom" használata esetén a történelmi kutatások „a probléma leegyszerűsítése érdekében ideiglenesen lemondanak a tárgyalandó eszmék »helyességé«-re vonatkozó kérdésről, és sokkal inkább arra szorítkoznak, hogy vonatkoztatásokat mutassanak ki a mindenkori tudásstruktúrák és léthelyzetek között". Ez a fajta kutatás arra keresi a választ, „hogy bizonyos szociális 184 Külügyi Szemle
