Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből Józsefet, beosztottnak Takácsi Miklóst, Bíró Sándort, Janner Nándort és dr. Ferenczy Gyulát. Varsóba követnek vagy legalábbis első beosztottnak dr. Virágh Zoltánt. Becsbe sajtóattachénak [sic!] Lendvay Károlyt. Moszkvába beosztottnak dr. Medve Zsigmondot és Vargyas Katalint, mind a kettő perfekt orosz. Balkáni posztokra vezetőállásba Molnár Sándort, ha a párizsi nem sikerül, beosztottnak Fülöp Pált." MÓL XIX-J-l-u-Gyöngyösi-1945. 23. d. 1-2 lap. Keltezése: 1945. október 13. 16 MÓL XIX-J-l-u-Sz.u.4945. 23. d. 3. lap. 17 Horváth: i. m. 113-125. o.; Del Medico: i. m. 39-71. o. 18 A hivatali eskü szövege: „Én ... esküszöm a mindenható Istenre, hogy a Magyar Köztársasághoz és annak alkotmányához hű leszek; Magyarország törvényeit, törvényes szokásait és a kormány rendeletéit megtartom, hivatali elöljáróimnak engedelmeskedem, a hivatali titkot megőrzőm és hivatali kötelességeimet pontosan, lelkiismeretesen, a nép érdekeinek szem előtt tartásával teljesítem, Isten engem úgy segéljen!" Közli Horváth: i. m. 125. o. 19 MÓL XIX-J-l-k-vegyes-1945-64. 23. d. 85-90. lap. 20 A Külügyi Akadémia felállításáról az 1948. évi LVIII. törvény rendelkezett, amely a magyar külügyi igazgatás és a külkapcsolatokkal foglalkozó intézmények alkalmazottjai folyamatos képzése céljából jött létre. A Külügyi Akadémia kétéves oktatást biztosított, felette - a vallás- és közoktatási miniszterrel egyetértésben - a külügyminiszter gyakorolta a felügyeletet. 21 A Nemzetközi Munkaügyi Osztály ideiglenesen ellátta a Szociálpolitikai Osztály Jogi Alcsoportnál a Külföldi Magyarok Ügyeit Intéző Osztály teendőit is. 22 MÓL XIX-J-l-a-IV-7/ Bé-1945. 31. d. 2-3. lap. Keltezése: 1945. november 14. 23 Ottlik György (1889-1966) 1912 és 1929 között diplomata, majd a Pester Lloyd külpolitikai szerkesztője, 1923 és 1930 között a Budapesti Hírlap külügyi rovatvezetője. 1930-ban a Nemzetek Szövetsége Ellenőrző Bizottságának póttagjává választották. 1934-től a Budapesti Hírlap, majd a Nouvelle Revue de Hongríe, illetve 1937-1944 között a Pester Lloyd főszerkesztője volt. 24 MÓL XIX-J-l-a-IV-9-1945-47. 31. d. 34-57. lap. Keltezése: 1945. november. 25 Ottlik György: Milyen legyen az új magyar diplomácia: a múlt bírálata, külföldi reformtervek, javaslatok követségeink és konzulátusaink szervezésére nézve. Budapest: Pallas Kiadó, 1920. 26 Ottlik György: „A modern diplomácia". Különlenyomat a Magyar Szemle 1937. évi júniusi számából. 1-11. o. Vö. MÓL XIX-J-l-a-IV-9-1945-47. 31. d. 58-68. lap. 27 Az École Libre des Sciences Politiques 1872. februárban nyitotta meg a kapuit Párizsban, az európai értelmiségiek, politikusok és üzletemberek támogatásával. Új francia képzést kívánták megvalósítani a francia politikusok számára. A társadalomtudományok objektív és tudományos vizsgálatát hangsúlyozták. Az École Normale Supérieure Franciaország egyik legrangosabb felsőoktatási intézménye. A francia forradalomban született az intézmény, a felvilágosodás eszmeiségével összhangban. Célja: a kritikai szellem és a világi értékrend erősítése. Az Eötvös Kollégiumot Eötvös Loránd alapította 1895-ben, a párizsi École Normale Supérieure mintájára, és édesapjáról nevezte el. A porosz jellegű oktatási rendszerben a magyar középiskolai tanárok színvonalas, széles látókörű képzésére fektették a hangsúlyt. Kezdetben a kollégium lakói elsősorban a vidéki szegényebb rétegekből vagy középosztályból származó tehetséges fiatalokból kerültek ki. 28 MÓL XIX-J-l-a-IV-9-1945-47. 31. d. 34-57. lap. 29 MÓL XIX-J-l-a-IV-1946. 31. d. 1-25. lap. Keltezése: 1946. március 25. 30 Száll József a kommunista párt ajánlására került a Külügyminisztériumba. 1947-ben a berni magyar követség titkára, 1956-ban a pekingi magyar külképviseleten dolgozott. 1959-től a párizsi magyar UNESCO-képviselet vezetője lett. 1962 és 1970 között a római magyar nagykövetségen dolgozott, majd 1970 októberében engedély nélkül Olaszországba távozott, ahonnan nem tért haza (disszidált). 31 MÓL XIX-J-l-a-IV-7-1526/Be-1946. 31. d. 41-47. lap. Keltezése: 1946. május 29. 32 Ekkor a Magyar Közalkalmazottak Országos Szabadszakszervezete Külügyi Osztályának megbízott vezetője volt. 2011. tél 153
