Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből Az 1948-as strukturális változások 1948. január 1-jei hatállyal a Külügyminisztériumban ismét strukturális változások történtek,60 de a Miniszter Kabinetje, a Politikai Osztály és a Sajtóosztály változatlan formában működött tovább. Az Elnöki Osztály felügyelete alá tartozott az I. és a II. alosztály, a Fordítóiroda, a Főigazgatói Iroda, a Beszerzési Csoport, a Futáriroda, a Számvevőség és a Flázipénztár. Rajtuk kívül további tizenkét osztály és egy alosztály működött. így a Nemzetközi Szervezetek és Konferenciák Ügyeivel Foglalkozó Osztály, a Protokollosz- tály, a Gazdaságpolitikai Osztály, a Rejtjelosztály, a Kulturális Osztály, a Nemzetközi Munkaügyi Osztály, a Levéltári és Tudományos Osztály, a Külföldi Magyarok Gondozását Ellátó Osztály, a Nemzetközi Jogi és Szerződési Osztály, a Jogvédelmi Osztály, a Jogsegély Alosztály, az Utazási és Útlevélosztály, valamint a Hadifogolyosztály. Január végén újabb szerkezeti átalakítás történt, és több osztály megszűnt, illetve beolvadt más egységekbe. így járt a Nemzetközi Szervezetek és Konferenciák Ügyeivel Foglalkozó Osztály is, amelynek ügyköre és személyzete beolvadt a Politikai Osztályba. A Levéltári és Tudományos osztály szintén megszűnt, a továbbiakban feladatköre és munkatársai a Kulturális Osztály részét képezték. A Jogvédelmi Osztály és a Jogsegély Alosztály hasonló helyzetbe került, ügykörük és személyzetük beolvadt a Nemzetközi Jogi és Szerződési Osztályba. A Beszerzési Csoport sem folytatta az eredeti formában a munkát, helyette az Elnöki Osztály irányítása mellett a Gondnoki Hivatal került felállításra.61 Ugyanekkor a miniszter ideiglenes megbízásokat adott: a Protokollosztály vezetésével Rubidó-Zichy Ivánt,62 a Szociálpolitikai Osztályéval Ember Gyulát, a Nemzetközi Jogi Osztályéval Krassó Dezsőt, az Útlevélosztály vezetésével pedig Beke Andort bízta meg. Rajk a minisztérium élén A minisztérium élére 1948. augusztus elején Rajk László érkezett, aki decemberben, a tömeges elbocsájtások miatt szükségesnek látta körlevelet intézni a külügy dolgozóihoz: „A 600-as rendelet célja a minisztérium demokratikus átszervezésének és jó munkamenetének biztosítása. [...] A legutóbbi hetekben foganatosított elbocsátásokkal a minisztériumnak a 600-as rendelet igénybevételével való megtisztítása lényegében befejeződött. A minisztérium dolgozóinak feladata most az, hogy új munkamódszert alakítsanak ki a Külügyminisztériumban, hogy mindenki munkájának legjavát nyújtva alkalmassá váljon azoknak a nagy feladatoknak az elvégzésére, melyek népi demokráciánk építésében külpolitikai téren előttünk állnak. Ehhez szükség van az átszervezett és elbocsátásokkal megtisztított minisztérium minden dolgozójának fokozott és egyéni felelősséggel végzett munkájára. [...] Meg vagyok győződve arról, hogy a 2011. tél 149
