Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Fejezetek a magyar külügyi igazgatás történetéből újból kézbe kellene vennie az egységes irányítást Magyarország nemzetközi reprezen- tálásának minden területén. Kiemelték a kereskedelmi és gazdasági megbízottak tárgyalásait, valamint a nemzetközi szervekkel és az egyes országok képviseleteivel történő érintkezéseket, illetve a különféle címeken megvalósuló, hivatalos és félhivatalos utazásokat is.43 A diplomáciai kapcsolatok alakulása a háború után A háború következtében Magyarország diplomáciai kapcsolatainak nagy része - egykét semleges államot leszámítva - megszakadt. A korábbi magyar királyi követségek egy része üresen állt, más épületeket, rezidenciákat a helyükön maradt tisztviselők őrizték. A Magyarországon megtartott demokratikus választások eredményeképpen 1945 végén néhány ország jelezte (illetve erre vonatkozó előkészítő lépéseket tett), hogy szeretnék felvenni a diplomáciai kapcsolatot a magyar kormánnyal. A svájci szövetségi tanács az ottani távirati iroda jelentése szerint elhatározta, hogy előkészíti a diplomáciai kapcsolatok felvételét hazánkkal. A lengyel miniszterelnök karácsonyi nyilatkozatában jelentette be, hogy Lengyelország kész felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. A brüsszeli rádió, valamint Rosty-Forgách Ferenc prágai jelentése szerint a belga vezetés hasonló szándékkal foglalkozott. Az olasz kormány moszkvai nagykövete útján közölte azon szándékát, hogy szeretné helyreállítani a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal. Törökország az ankarai brit követségen keresztül fejezte ki ebbéli szándékát.44 A magyar kormány nemzetközi mozgásterének növelése érdekében külföldi kapcsolatait is rendezni kívánta, és elemi érdeke volt, hogy kint is megkezdjék, illetve folytassák a munkát a missziók. Az 1945 januárjában megkötött fegyverszünet értelmében a SZEB felügyeletet gyakorolt Magyarország hivatalos külkapcsolatai felett is. Ennek következtében a diplomáciai kapcsolatok helyreállításához a budapesti kormánynak engedélyt kellett kérnie a SZEB-től. Spanyolországban sajátos helyzet alakult ki, ugyanis a SZEB engedélye alapján 1946 júliusától ott is a párizsi magyar követ, Auer Pál látta el a magyar állampolgárok védelmét, de vele párhuzamosan még Marossy (Mengele) Ferenc magyar királyi követ is akkreditálva volt a madridi kormányhoz. Az új magyar svájci követ, Gordon Ferenc akkreditálásához a SZEB 1946. júliusban adta meg az engedélyt, s ő szeptemberben kezdte meg hivatalának gyakorlását. Svédországban a magyar követség új vezetője, Böhm Vilmos 1946. májusban adta át megbízólevelét a svéd uralkodónak. A SZEB-nek a Törökországgal való kapcsolatfelvételre szóló engedélye ugyancsak 1946 májusában kelt, s annak révén az ankarai magyar követség szervezőmunkája Andaházi-Kasnya Béla vezetésével újabb lendületet kapott. Az 1947. januári SZEB-engedély értelmében 2011. tél 143
