Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Sáringer János: Fejezetek a magyar külügyi igazgatás 1945 és 1948 közötti történetéből
Sáringer János van odaígérve, mint »pozíció«, s ennélfogva ezt a helyet az illető párttól oda »delegált« emberrel kell betölteni." (Sic!) Két hónappal később keletkezett Száll József30 „Külpolitikánk és a stabilizáció" című javaslata,31 amelynek kiindulópontja, hogy Magyarország kereskedelmi szervezete külföldön még nincs kiépítve, ezért a meglévő külképviseletek útján, a stabilizációs terveket ismertetve kell a Nyugatra hurcolt javak visszaszerzésére törekedni. A stabilizációra hivatkozva vissza kell szerezni a világgazdaság Magyarországgal szemben teljesen megingott bizalmát. „Ezért kívánatos lenne a külképviseletek részletes tájékoztatása a kormány stabilizációs terveiről és ennek nyomán addig folytatott külpolitikai taktikánk megváltoztatásának szükségességéről". Száll József a szomszéd államok felé folytatott külpolitika gazdaságra vonatkozó javaslatában két szempontot emelt ki: „a délkelet-európai népek szorosabb együttműködése miatt politikailag is fontos [a] gazdasági kooperáció mielőbbi megvalósítása, [...] a békecéljaink területi és egyéb szempontjait pedig különösen a délkelet-európai államokkal való gazdasági kooperációs készségünk hangsúlyozásánál, mint a kooperáció feltételét kell tekintetbe vennünk". 1945. májusban Pisky-Schmidt Frigyes32 tett javaslatot a magyar szakszervezetek külügyi hivatala felállításáról és működéséről.33 Ennek célja a szomszédos országokkal történő érintkezés, a párizsi békekonferencia anyagának előkészítése, valamint a háború utáni nemzetközi szakszervezeti kapcsolatok feltételeinek megteremtése „a demokratikus népszerűség jegyében". Véleménye szerint a béke megnyerésére Magyarországnak két fegyvere van: a jól működő külpolitikai szervezet és a propaganda. Ezeknek a letéteményese pedig a magyar szakszervezetek külügyi hivatala lehet. A Külügyminisztérium felépítése 1946 elejére elkészült a Külügyminisztérium ügybeosztása.34 A miniszter közvetlen rendelkezése alatt álló osztályok, illetve munkacsoportok a következők voltak:- A Miniszter Kabinetjének - vezetője Pödör László - feladata a miniszter melletti titkári szolgálat ellátása, a politikai pártokkal való összeköttetés fenntartása volt, illetve minden politikai ügy, amely a külügyminisztert mint a kormány tagját illeti. A benyújtandó törvényjavaslatoknak, a nemzetgyűlési interpellációknak és határozatoknak, a minisztertanácsi előterjesztéseknek a nyilvántartása és a megfelelő elintézésükről való gondoskodás; a miniszteri jóváhagyásra és aláírásra kerülő, valamint a miniszternek bemutatandó ügydarabok kezelése.- A Politikai Osztály végezte - Szakasits György irányításával - a külpolitikai ügyeket, a külföldi magyar külképviseletek politikai tájékoztatását és irányítását. Emellett az ő feladatuk volt a politikai természetű esetekben történő eljárás a Magyarországon székelő külföldi képviseleteknél, a háborús bűnökkel kapcsolatos iratok kezelése, illetve 136 Külügyi Szemle