Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán 66 évre emelése 2026 helyett már 2020-ban megkezdődik. A külügyminisztérium mintegy 24 százalék költségcsökkentéssel nézett szembe. Az igen aktív brit nemzetközi szerepvállalás tisztán látszik abból a tényből, hogy a súlyos megszorítások közepette a Nemzetközi Fejlesztési Minisztérium költségvetése a négyéves időszakban 11,5 milliárd fonttal növekszik, így a teljes nemzeti jövedelem mintegy 0,7 százalék költheti az Egyesült Királyság nemzetközi fejlesztésekre. A biztonságpolitikai szerepvállalás képességét érdemben befolyásolja a Védelmi Minisztérium nyolcszázalékos költségvetés-csökkentése és mintegy 42 ezer fő elbocsátása. A fokozott európai gazdasági együttműködés egyik jele hogy az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország koordináltan hajtotta végre a banki nyereségekre vonatkozó lefölözési akcióját. Az Egyesült Királyságban az adó mértéke a banki nyereségekre vetítve 2011-ben 0,04 százalék, 2012-2014-ben 0,07 százalék lesz, összesen mintegy 8,35 milliárd font bevételt hozva a költségvetésnek. A koalíció már 2010 szeptemberére nagyot veszített népszerűségéből, és a közvélemény-kutatások a Munkáspárt fölényét mutatták. A gazdaságpolitikai területeken David Cameron nem tudja és nem is akarja növelni a távolságot az ország és az integráció között, hiszen a külkereskedelmi beágyazottság és a pénzügyi rendszerek összefonódása nagyon kis játékteret enged csak meg. r írott alkotmányos monarchia? A változó brit szuverenitáskoncepció Az írott alkotmány hiánya, a hatalmi ágak szétválasztásának hiánya, az uralkodó és a parlament különleges szerepe a törvényhozás folyamatában mind olyan tényezők, amelyek miatt a többi tagállam az Egyesült Királyságot mindig furcsának, idegennek, a kontinentális modelltől eltérőnek tartotta. Az Egyesült Királyság alkotmányos rendszere az elmúlt évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül. A látványos nagy lépések helyett megtett sok kisebb változtatásból egy új politikai rendszer körvonalai rajzolódnak ki. Az írott alkotmány kérdése - bár komoly viták folynak róla - nem központi eleme a folyamatnak. Mindképpen figyelemreméltó azonban az a tény, hogy az európai politikai integráció felgyorsult folyamata és a brit politikai rendszer reformja párhuzamosan halad. Ez alkalmat ad a brit politikai elitnek, hogy rugalmasan reagáljon a politikai integráció által létrehozott feltételekre. Ebben a tekintetben kiemelkedően fontos az alkotmányos szerződés/ lisszaboni szerződés és az Egyesült Királyság kapcsolata, valamint az Alapjogi charta és az emberi jogok kérdése. A következő fejezetben ezeket a tényezőket vizsgáljuk meg. A devolúciós folyamat, amelynek során Skócia, Wales és Eszak-írország egyre komolyabb önrendelkezési jogokat kapnak, valamint a Blair-kormány által a kilencvenes 76 Külügyi Szemle
