Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon

Gálik Zoltán sikerült stabilizálnia a gazdasági fejlődést, miközben a makrogazdasági mutatók ve­gyes eredményeket jeleztek. Az ország folyó fizetési mérlege utoljára az 1980 és 1983 közötti időszakban mutatott pozitívumot. A Thatcher harmadik korszakának végén a GDP 4,9 százalékra rugó 25,5 milliárd fontos rekordhiányt Majornak sikerült egymil- liárd fontra szűkítenie. A Blair-kormány a hiányt 2006-ra 44 százalékra engedte nőni, bár ez a kimagasló szám a gazdaság növekedése miatt csak a GDP 3,4 százaléka volt.4 A folyó fizetési mérleg hiánya a 2007-2008-as időszakot leszámítva szinkronban volt a kereskedelmi mérleg hiányával, így az európai nyitottság miatt összefonódást jelzett az európai folyamatokkal. A brit gazdaság globális és európai megerősödését jelzi az Egyesült Királyság befek­tetési pozícióinak folyamatos, bár eltérő dinamikájú növekedése 1990 óta. Az Egyesült Királyság külföldi beruházásai, illetve a külföldiek Egyesült Királyságban végrehaj­tott beruházásai 2008-ban az ezermilliárd fontot közelítették. Az elsődleges európai célterület Németország (9,8 százalék), majd Franciaország és Flollandia (kilenc-kilenc százalék). Messze megelőzi őket az Amerikai Egyesült Államok (34 százalék), Ázsia viszont 8,4 százalékkal lemarad. A portfólióberuházások domináns jellege a beruházá­sokon belül egyre csökkent, és a modem, korszerű iparágakban, a telekommunikáció, a gyógyszergyártás területén emelkedett meg. Az Egyesült Királyság kereskedelmi nyitottsága egyértelműen Európa, azon belül is elsősorban (85 százalékban) az Európai Unió országai felé fordul. A kereskedelmi mérleg 2009-ben keletkezett hiányában az EU-tagállamok megközelítőleg 50 száza­lékban részesedtek (az Amerikai Egyesült Államok 25 százalék, az ázsiai országok 15 százalék). A kereskedelmi mérleg egyenlege az ezredforduló után az EU-tagállamok felé meglehetősen hullámzó, de többnyire negatív: a körülbelül 1,1 milliárd fontos po­zitívum után 2005-ben érte el 44,6 milliárd fontos mélypontját, bár a gazdasági vál­ság alatt sikerült 14,4 milliárd fontra korrigálni. A legfontosabb európai brit gazdasági partnerek, amelyekkel szemben pozitív kereskedelmi mérlege van az Egyesült Király­ságnak Flollandia, Luxemburg, Írország és Svédország, negatív a mérleg Németország, Franciaország, Belgium és a Cseh Köztársaság irányába. Fontos megemlíteni, hogy az Amerikai Egyesült Államokkal szemben ugyanebben az időszakban a kereskedelmi mérleg folyamatosan pozitív volt. A City, azaz a pénzügyi alrendszer helyzete azonban kiegyensúlyozottabb európai orientáltságot mutat. A portfólióberuházások jelentős há­nyada az Amerikai Egyesült Államok, Németország és Írország között oszlik meg. A világgazdasági válság alapjaiban rengette az Egyesült Királyságot. A GDP öt száza­lékkal csökkent 2009-ben, a külső államadósság a GDP 60 százalékára, majd 80 százalé­kára szökött fel. De ahogy az ír gazdasági válság nem hasonlítható a görög problémák­hoz, úgy a brit gazdasági válság sem hasonlítható egyszerűen néhány makrogazdasági mutatón keresztül a többiekéhez. A brit reálgazdaság alapjai jól működnek, a City a globális pénzügyi rendszer megkerülhetetlen és jelentős szereplője. Az adósság 74 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom