Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - DIPLOMÁCIA- ÉS KÜLPOLITIKA-TÖRTÉNET - Békés Csaba: Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945-1991
Magyar külpolitika a bipoláris világban, 1945-19911 Békés Csaba A kelet-közép-európai régió sorsát, lehetőségeit lényegében egészen 1989-ig alapvetően a második világháború végén, 1945-ben létrejött európai status quo határozta meg. Azt ugyanis az akkoriban létrejött bipoláris világrendszert irányító két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió egyaránt hallgatólagosan elismerte, tudomásul vette, és mindvégig a kelet-nyugati viszony sarokkövének tekintette. A befolyási övezetek akkor kialakult rendszerében a régió többi országával együtt Magyarország is hosszú évtizedekre a szovjet érdekszféra és egyben a szovjet birodalom részévé vált. Ezért a hagyományos értelemben vett önálló nemzeti külpolitikáról 1945 után Magyarország esetében nem beszélhetünk, hiszen az ország vezetésének mindenkori külpolitikai lépéseit kényszerűen a szovjet birodalomhoz való tartozás ténye határozta meg. Vagyis a külpolitika, az önálló külpolitika, illetve a nemzeti érdek fogalma csakis akkor értelmezhető az 1945-1948 között fokozatosan bevezetett és 1989-ig fennálló kommunista diktatúra, valamint a szovjet szövetségi rendszer keretei között, ha ezeket a kategóriákat nem a demokratikus berendezkedésű államok gyakorlatával, lehetőségeivel vetjük össze, hanem az adott politikai és szövetségi rendszeren belül vizsgáljuk őket. A kérdést ezért inkább úgy kellene feltenni, hogy a nyilvánvaló szovjet determináció mellett - illetve adott esetben annak ellenében - hogyan, milyen mértékben akarta, tudta érvényesíteni a szükségszerűen korlátozott nemzeti érdekeit egy-egy politikai vezetés. Ebből a szempontból jelentős különbségek állapíthatók meg a szovjet blokk egyes országai között - akárcsak a második világháború utáni történetük egyes szakaszait illetően. Jelen tanulmányban azt vizsgálom, hogy az 1945 utáni magyar történelem egyes, markánsan elkülöníthető szakaszaiban az országnak milyen fő külpolitikai kihívásokkal kellett szembenéznie, és azokra a magyar vezetés milyen válaszokat adott. 2011. tél 95
