Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Gálik Zoltán évtizedekben, és a szerződéses keretek lazítása nem jelentetheti a „fényes gazdasági elszigeteltséget". A brit gazdaság a világgazdasági válság hatásainak elszenvedése ellenére ma Európa és a világ egyik legerősebb gazdasága. 2. A Blair-kormány által kezdeményezett alkotmányos reformok alapjaiban változtatják meg a brit szuverenitás modelljét, ezzel az Európa-politika jogi keretei új értelmezést nyernek. A sajátos brit föderális modell két irányból állt kihívás előtt: „alulról" a devolúciós folyamat kiteljesedése, azaz Skócia, Wales és Eszak-írország önrendelkezésének kiszélesedése veszélyeztette, „felülről" pedig az Európai Unió politika integrációs folyamat jelentett és jelent kihívást. Az alkotmányos szerződést majd a lisszaboni szerződést kísérő politikai viták, majd a lisszaboni szerződésbe bekerülő fenntartások pontosan érzékeltették azokat a határokat, amelyeket az Egyesült Királyság nem lép át. Az új alkotmányos rendszer azonban olyan alapkérdéseket tesz fel, amelyek alapjaiban értékelik újra az unió és az Egyesült Királyság kapcsolatát. Az írott alkotmány kérdése, a hatalmi ágak szétválasztása, az emberi jogok kodifikálása a brit alkotmányos vitákat az európai integrációs folyamatok vonatkozásában érintette. 3. A konzervatív-liberális demokrata koalíció az Európa-politikát tekintve fonák helyzetet teremtett. A politikai rendszer három nagy pártja közül a leginkább Európa- ellenes és a leginkább Európa-barát párt erős koalíciós megállapodása sziklaszilárdan rögzítette az Európa-politika sarokpontjait. A kényszerházasság természetesen tompítja a Konzervatív Párt euroszkeptikus szárnyának felhangjait, de egyszersmind rugalmatlanná teszi az Egyesült Királyság Európa-politikáját. A látszólag a kilencvenes évek elejének Európa politikájához visszatérő Cameron- kormány Európa-politikájának értelmezése csak a fenti tényezők alapos értékelése után tehető meg. A befejező részben megvizsgáljuk a brit Európa-politika jelenlegi két legnagyobb kérdését: a gazdasági integráció elmélyítéséhez való viszony meghatározását, valamint az új, 2014 és 2020 közötti költségvetési időszakhoz kapcsolódó álláspont kialakítását. Európa: ma már nem csak az egyik ölelkező kör Churchill az 1940-es évek második felében a brit külpolitika prioritásait a három ölelkező kör elméletével magyarázta. Az első helyen a Nemzetközösség, a második helyen az Amerikai Egyesült Államokkal kialakított különleges kapcsolat, végül pedig - alaposan lemaradva az első kettő mögött - az európai kontinens állt. Az értékelés cseppet sem volt túlzó. A 19. században a hegemóniája csúcsán lévő birodalom külpolitikáját elsősorban világpolitikai szerepvállalásán keresztül érvényesítette, Európa másodlagos fontosságú volt számára. A brit hatalmi érdekek meghatározó szerepe az európai hatalmi egyensúlyi rendszerben és a kereskedelmi liberalizációban kölcsönösen erősítették 72 Külügyi Szemle
