Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon Gálik Zoltán A brit Európa-politika a konzervatív-liberális demokrata koalíció 2010. májusi hatalomra kerülése után látszólag visszatért ugyanoda, ahol 1997-ben John Major választási vereségét megelőzően volt: az Egyesült Királyság az európai integráció elmélyülését akadályozó, az integrációs folyamatokat távolságtartással figyelemmel kísérő tagállam lett. A három munkáspárti választási győzelmet hozó elmúlt tizennégy évben alaposan átalakult az Egyesült Királyság alkotmányos, politikai és gazdasági rendszere, a világgazdasági válság pedig alapjaiban rengette meg a kiépített gazdasági modellt. Az Európa-politika látszólag a régi szólamokra épít, alapjai azonban jelentősen eltérnek az utolsó konzervatív kormányzat időszakától. A tanulmány alaptézise, hogy az európai politikai integráció felgyorsult folyamata és a brit alkotmányos rendszer újraértelmezése párhuzamosan halad, ez pedig alkalmat ad a brit politikai elitnek, hogy rugalmasan reagáljon a politikai integráció által létrehozott feltételekre. A „nem" a „vétó" a „távolmaradás" ma sokkal puhább konfrontációt idéz elő az Egyesült Királyság és az Európai Unió között mint az elmúlt évtizedekben. Az Egyesült Királyság és az európai integráció viszonyát a politikai és gazdasági integráció nagy kérdéseivel foglalkozó időszakban csak úgy érthetjük meg, ha figyelembe vesszük azokat a tényezőket, amelyek napjainkban teljesen új keretbe helyezik a brit Európa-politikát. 1. Európa az Egyesült Királyság számára ma már nem választási lehetőség, hanem a gazdaságpolitika alapfeltétele. A Gordon Brown pénzügyminisztersége alatt kiemelkedően teljesítő brit gazdaság európai beágyazottsága tovább nőtt, ma már rendkívül erős. Az integráció gazdasági elmélyülésével annak ellenére rendkívül szoros a kapcsolat, hogy az Egyesült Királyság nem tagja a Gazdasági és Monetáris Uniónak. Az unióban történő gazdasági események tekintetében az Egyesült Királyság nem folytathat követő külpolitikát, hanem aktívan részt kell vennie az események alakításában. Az „opt out", a kimaradás egyre inkább negatívan befolyásolja az Egyesült Királyság hatalmi eszközrendszerét. Másrészt a világgazdasági válság tisztán rámutatott arra, hogy a kölcsönös egymásra utaltság jelentősen elmélyült a tagállamok között az elmúlt 2011. tavasz 71
