Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 4. szám - MAGYAR KÜLPOLITIKA ÉS A DÉLSZLÁV VÁLSÁG - Szilágyi Imre: Magyarország és Szerbia viszonya a rendszerváltás óta eltelt időszakban
Szilágyi Imre Magyarország e károk ellenére, továbbra is kezdeményező szerepet vállalt a szerbiai átalakulás folyamatában. A diplomáciai tevékenységben ezt leginkább az 1999-ben elindított, úgynevezett szegedi folyamat fémjelzi. Ez a magyar kormány kezdeményezésére létrejött formáció mindenekelőtt a szerbiai demokratizálás elősegítését tűzte ki célul. Részben ennek keretében készültek fel a hatalomátvétel utáni időszakra Magyarországon a Milosevictyel szemben álló, demokratikus szerb erők.18 Magyarország elsősorban ahhoz járult hozzá, hogy a szerbiai önkormányzatok, különösen pedig az ellenzéki kézben lévő szerbiai városok képesek legyenek a belgrádi centrumtól függetlenül vezetni a települések életét, hogy ezen a módon is erősödjön a szerbiai civil társadalom.19 A szegedi folyamat jelentőségét a későbbi kormányok is elismerték. Udvardi Iván szakállamtitkár 2007-ben úgy értékelte, hogy „az 1999-ben indult Szegedi Folyamat a magyar külpolitika egyik legsikeresebb eszköze volt és az is maradt. Sikeresen járult hozzá a térség demokratizálódási folyamatához, és most, reményeink szerint, sikeresen járul hozzá a térség euroatlanti integrálódásához".20 Milosevic bukása után Érthető, hogy ezek után a magyar kormány nagy reményeket fűzött ahhoz, hogy az új kormány politikusai Magyarországgal a korábbinál barátibb kapcsolatokra törekszenek majd. Ez részben így is történt, és igen látványosan nyilvánult meg 2001 novemberében, Orbán Viktor miniszterelnök belgrádi látogatásakor. Zoran Dindic szerb miniszterelnök akkor úgy nyilatkozott, hogy „az utóbbi két-három hónapban többet fejlődött a kétoldalú együttműködés, mint az utóbbi tíz évben".21 Egy ideig úgy tűnt, hogy a két ország valóban túljutott a nehéz időszakon, sőt a kisebbségi kérdést is sikerül rendezni. 2002 februárjában a Külügyminisztérium örömmel nyugtázta a szerb törvényhozásnak a vajdasági autonóm hatáskörök visszaszolgáltatásáról szóló döntését.22 Úgy tűnt, a kapcsolatok normalizálódnak, s a folyamat a Medgyessy-kormány idején is továbbvihető. Goran Svilanovic jugoszláv külügyminiszter 2002. júliusi magyarországi látogatásának alkalmából Kovács László külügyminiszter azt hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja Jugoszlávia euroatlanti törekvéseit és tagfelvételét az Európa Tanácsba.23 Ugyancsak a két ország közötti jó viszony építését szolgálta, hogy Magyar- ország a NEFE keretén belül 2003 óta rendszeresen támogatja Szerbiát. 2003-ban például nyolc programjuk kapott anyagi támogatást a magyar államtól.24 2003-2004 folyamán azonban kiderült, hogy a vajdasági magyarok helyzetét - az említettek ellenére - Milosevic bukása után sem olyan könnyű rendezni, s megszaporodtak az ellenük intézett támadások. 2004 elején Bársony András külügyi államtitkár már kénytelen volt úgy nyilatkozni, hogy „ha szükséges, a magyar diplomácia is megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek a magyar diplomácia eszköztárába 84 Külügyi Szemle
