Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - BIZTONSÁG ÉS STRATÉGIA - Strausz Erzsébet: Az amerikai hegemónikus rend fogalmi keretei: a terror és biztonság megjelenítése a terror elleni háború kérdéseit tárgyaló amerikai tudományos diskurzusokban
Az amerikai hegemonikus rend fogalmi keretei mutat rokonságot. Tesón szerint az „emberi jogok tömeges megsértése nemcsak a személyek méltóságát érintő egyértelmű támadás, hanem magának a szuverenitás elvének elárulását jelenti".7 Mindennek fényében, más állam szuverenitásának tiszteletben tartása - folytatódik az érvelés - sosem lehet elégséges ellenérv a humanitárius intervenciót támogató érvekkel szemben. A humanitárius intervenció fogalmához társuló normatív eszközrendszer részeiként megjelenő instrumentalizált szuverenitásfogalom, valamint az erkölcsileg helyes cselekvésnek lehetőséget teremtő liberális értékek mellett Tesón bevezet egy további racionalitásfogalmat is, amely az érintett társadalmak tagjaira nézve tartalmaz feltevéseket. A szerző szerint ugyanis feltételezhető, hogy a zsarnokság vagy anarchia áldozatai egyetértenek a humanitárius beavatkozással, mivel „egy racionális személy sem egyezne bele egy mindenre kiterjedő szuverenitáselvbe (blanket sovereignty principle), amely megakadályozná a beavatkozást, mivel így maguk is zsarnokság vagy anarchia áldozataiként a rendszer foglyaivá válhatnak".8 Ez az érvelés azt implikálja, hogy minden racionális személy inkább vállalná a katonai beavatkozással járó emberi költségeket is, mint hogy egy nem liberális rendszer uralma alatt kelljen élnie. Tesón az emberi élet ilyen célért való feláldozhatóságát (valamint az erre irányuló normatív preferenciát) a következőképp indokolja: „Az emberi életek megmentésének, valamint az emberi jogok és az igazságosság visszaállításának célja eléggé kényszerítő erejű a humanitárius intervenció engedélyezésére nézve, még ártatlan életek árán is."9 Mindezek fényében elmondható, hogy a Tesón által körvonalazott humanitáriusin- tervenció-fogalom elsősorban az emberi élet és autonómia absztrakt fogalmának védelmét szolgálja, nem pedig az önkényuralmi rendszerek valódi áldozataiét: mint ahogy az a fent bemutatott érvelésből is kiderült, az emberi élet nemcsak hogy feláldozhatóvá válik bizonyos liberális elvek védelme érdekében, hanem a nem liberális rendszerekben található élet védendősége is megszűnik a Tesón által rekonstruált racionalitás követelményeinek megfelelően. Az amerikai liberális rend absztrakt elveinek védelme még egyértelműbb megfogalmazásban mutatkozik meg Tesón „Liberal Security" című írásában, amely a szabadság és biztonság közötti dilemma megoldására vállalkozik, a 2001. szeptember 11. utáni időszak demokratikus kihívásainak fényében. A szerző szerint „egy demokráciában biztonság és szabadság nem egymással ellentétes, hanem egymást kiegészítő minőségek". Ennek megfelelően, a háborús helyzetben vagy szükségállapotban elfogadott bármely biztonsági intézkedésnek a célja azoknak a szabadságoknak a megőrzése, amelyek a demokratikus életformát (democratic way of life) meghatározzák. Amikor a demokratikus államformában élő állampolgároknak kijárási tilalmat vagy jegyrendszert kell elviselniük a háborús időkben, elvárják, hogy az e megszorításokat igazoló harc maga is igazolásra kerüljön. Ennél fogva a klisé 2011. ősz 69
