Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - AMERIKAI HEGEMÓNIA ÉS NEMZETKÖZI REND - Deák András: A sérülékeny hegemón. Energiafüggőség és érdekérvényesítés az amerikai külpolitika rendszerében
Deák András 4. ábra: Az „5 nagy" OPEC-exportőr termelése, 1965-2009 (millió hordó/nap) 12000 10000 8000 6000 4000 2000 0 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2005-♦—Venezuela ■»— Iran Iraq ■x— Kuwait x— Saudi Arabia Forrás: BP Historical Review of World Energy A „kettős elszigetelés" (Irak, Irán) politikája nem lett volna lehetséges, ha nem lettek volna bőséges tartalékok a világ olajtermelésében. Mint a 4. ábrán is látható, a szaú- di termelési szint „megragadt" az 1990-es válság idején megnövelt szinten, miközben mindegyik OPEC-termelő lassan visszakapaszkodott. Ennyiben nem lehet érdemben beszélni OPEC kínálati pozíciókról, sokkal inkább úgy tűnik, hogy a tagállamok saját jól felfogott érdekükből „háborús sebeiket nyalogatták" a kilencvenes években. A kartell az évtized elejére minden értelemben „kivérzett", és az Egyesült Államok szabadon érvényesíthette a számára előnyös bilateralizmusokat a régióban. A keresleti sokk - amerikai olajpolitika 2000 után A 2001-ben hatalomra jutott Bush-kormányzatot gyakran keverik az olajérdekek közvetlenebb érvényesítésének gyanújába. Itt mind a Bush família családi és Dick Cheney üzleti érdekeltségei, mind az iraki invázió feltételezett mögöttes szempontjai elhangzanak vádként. Kétségtelen, hogy az amerikai energiaügy problémáinak megoldásában az elmúlt harminc évben vannak demokrata-republikánus hangsúlybeli eltérések. Mind Carter, mind Clinton - két teljesen más szituációban - inkább funkcionalista megoldásokkal, a szűkén vett olajkínálati oldalon kívül próbálkozott, a belső alkalmazkodás, a dereguláció, az alternatív technológiák és az utóbbi esetében a klímapolitika eszközeivel kereste a kihívásokra a választ. A republikánusok realistább, biztonságközpontúbb gondolatvilágában a kínálatnövelés, így a „külföldi olajpolitika" nagyobb jelentőségre 56 Külügyi Szemle
