Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 3. szám - MAGYAR-AMERIKAI KAPCSOLATOK - Meese, Ed: Ed Meese Ronald Reaganről
Ed Meese Ronald Reaganról már 1848-ban is harcoltak a függetlenségükért az osztrák Habsburgokkal szemben. Az alkotmányosság által megjelenített szabadságért és korlátozott kormányzatért szálltak síkra. A forradalom egyik vezetője kijelentette: „Minden nemzetnek az alkotmányosság sáncain belül a helye." Noha a függetlenségért folytatott harc akkor elbukott, egy másik magyar forradalmi vezető6 Amerikában megpróbált támogatást szerezni a magyarok ügyének. 1852-ben, Washingtonban elmondott beszédében a korabeli európai liberalizmus hiányosságairól szólt, és dicsérte az amerikai alkotmányos rend szilárdságát. Kijelentette, hogy „ahogy a dolgok jelenleg állnak, vagy az európai kontinensnek nincs jövője, vagy pedig ha van, akkor az hasonló lesz az amerikai republikanizmushoz". Majd hozzátette: „Hiszek a republikanizmus elveiben." Mindannyian tudjuk, milyen hatást gyakorolt mindez az amerikai emberekre. [Kossuth] kifejezte azt a reményét, hogy Magyarország képes lesz a megfelelő kormányforma bevezetésére. Akkori, jövőbelátó szavai rendkívüli módon rezonáltak arra, amit Ronald Reagan mondott egy jó évszázaddal később: „Örömmel látjuk majd az amerikai modell megjelenését a Duna folyásának alsó szakaszán és Magyarország hegyei között." Ezek az államférfiak nem tudhattak arról, hogy egy évszázaddal később egy amerikai elnök milyen létfontosságú szerepet játszik majd abban, hogy Magyar- ország megszabaduljon egy más típusú önkényuralomtól. És ahogy Miniszterelnökhelyettes úr olyan találóan az imént megjegyezte: nem csupán Magyarország számára volt fontos a diktatúrától való megszabadulás, hanem az Egyesült Államok szempontjából is lényeges volt, hogy Ronald Reagan állt a szabad világ élén ebben az erőfeszítésben. Ahogy korábban is megjegyeztem, mire Ronald Reagan 1981-ben az Egyesült Államok negyvenedik elnöke lett, teljes mértékben meg volt győződve arról, hogy a szovjet kommunizmus Magyarországon és Európában, különösen Kelet- és Közép-Európában, minden erejével azon volt, hogy egyszer s mindenkorra összezúzza azokat a szabadságjogokat, amikért a magyarok olyan sokszor küzdöttek a történelmük során. Reagan hitt abban, hogy a szabadságot Istentől kapja az ember, ezért ez az ember természetes állapota. Azzal is tisztában volt, hogy a kommunizmus elfojtotta az Isten által adott emberi szellemet. Észrevette azt is, hogy akkoriban a szovjetek a templomoktól kezdve a sakk-klubokig minden magánjellegű kezdeményezést elnyomtak. A lehető legjelentéktelenebb dolgoktól is féltek, mert attól tartottak, hogy az megtöri a totális elnyomást és az emberek fölött gyakorolt totális ellenőrzésüket. Megkísérelték a rab nemzetek reményét csírájában elfojtani és az embereket a mindenható állam alá rendelni. Ronald Reagan mélyen hitt abban, hogy az Egyesült Államok tehet valamit Magyarország és a többi rab nemzet felszabadításáért, és ezért hajlandó volt az Amerika és a szabad világ rendelkezésére álló összes eszközt bevetni ebben a régióban és a világ más, szovjet elnyomás alatt álló területein egyaránt. Ronald Reagan, természetesen, nem csupán hajlandó volt a szabad világ vezetésére, hanem úgy vélte, rendkívül fontos az is, hogy Magyarország és a többi rab nemzet szenvedései ismertté váljanak a szabad 2011. ősz 13
