Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - AFRIKA - Illés Zoltán: Dél-Szudán - egy független állam létrejötte és kihívásai
Dél-Szudán - a független állam létrejötte és kihívásai időszak hosszát, és nem veszi be az ellenzéket a kormányba. Az április végén megtartott összpárti konferencián az ellenzék egy része kivonult a teremből, véleményüket demonstrálván a konferencia jelentőségét illetően. Az SPLM az októberi konferencia határozatainak ellenében keresztülvitte átmeneti alkotmányát, amely saját szája íze szerint definiálta a függetlenség utáni négy év politikai valóságát. John Luk Jók igazságügy-miniszter, aki az alkotmányozó technikai bizottság elnöke is volt, az átmeneti időszak során megszövegezendő végleges alkotmány létrehozásában való részvétellel kecsegtette az ellenzéket. Az SPLM azonban elveszítette hitelességét a politikai ellenzék szemében. Salva Kiir és kormánya egyértelművé tette, hogy a jelen helyzetben a hatalom megerősítése és a túlélés előbbre való számára, mint az ellenzékkel való párbeszéd és az inkluzív kormányzás. Az SPLM-nek be kellett volna látnia, hogy az októberi konferencia határozatainak teljesítése nem a hatalmára irányuló fenyegetést, hanem hatalmának valódi legitimációját jelentette volna, és politikai stabilitást hozott volna Dél-Szudánnak. Az elnöki jogkörök kibővítésével és a kormány felduzzasztásával (kétkamarás parlament, miniszterhelyettesek) Salva Kiir és az SPLM újabb kártyákat osztott magának: kormánytaggá teheti az északról hazatérőket, a hadseregbe integrált milíciák és a lázadók vezetőit. Saját szabályai szerint játszhatja tovább összetett hatalmi játékait a következő négy évben. Kérdés, hogy az átmeneti időszak során képes lesz-e a demokratizálódás feltételeinek megfelelni, és végrehajtja-e az ahhoz szükséges nyitást, avagy az új állam a nemzetközi közösség és a belső ellenzék nyomása ellenére a szubszaharai Afrika újabb diktatúrájává válik. Összegzés Dél-Szudán önálló államként jelent meg a nemzetközi térben. Sajátos történelme és megkésett függetlensége miatt nehéz örökséget hordoz: vezetését hadseregből kormánnyá, népét pedig harcosokból szakemberekké kell képeznie. Az új állam rendkívüli gazdasági potenciálja a szükséges infrastrukturális és szolgáltatási beruházásokkal egyre inkább megmutatkozik. Ha a térség a fegyveres összetűzések helyett tárgyalásokon tud majd dönteni sorsáról, Dél-Szudán nem bukott állammá, hanem a kelet-afrikai térségbe sikeresen integrálódó, fejlődő entitássá válhat. Az ehhez vezető út azonban nemcsak hosszú, hanem veszélyekkel is teli. A nemzetközi közösség további segítsége elengedhetetlenül szükséges az államépítés stabil hátteréhez. Dél-Szudán Magyarország számára is lehetséges gazdasági partner. Hazánk élhet az új lehetőséggel, és szerepet játszhat e ma még rendkívül elmaradott ország építésében. Első lépésként Magyarország csatlakozhat azon országok sorához, akik sietnek elismerni az államot. Az EU államai közül a függetlenség kikiáltása előtt még csak 2011. nyár 193
