Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 2. szám - AFRIKA - Illés Zoltán: Dél-Szudán - egy független állam létrejötte és kihívásai

Illés Zoltán díj megállapítása lesz, amelyet a déli kormány északnak utal.42 A díj megállapítása az egyik legfontosabb és legnehezebb tárgyalási kérdés. Kartúm a déli olajbevételek fe­lének kiesésével éves bevételének mintegy 30 százalékától esik el. A túl magas vezeték­használati díj viszont új vezeték építésére sarkallja majd Dzsubát,43 s ha az új vezeték elkészül, Kartúm semmilyen díjra nem számíthat déltől. Szudán jelenlegi külső adóssága az IMF szerint csaknem 38 milliárd USD, amelyet a nemzetközi jog értelmében a két államnak meg kell osztania. Dél elutasítja a megosz­tást, azzal érvelve, hogy a kölcsönökből Kartúm saját hadseregét fejlesztette, amellyel délieket pusztított. Áprilisban Kartúm felajánlotta az IMF-nek: ha felveszik az eladóso­dott szegény országok listájára (Heavily indebted poor countries, HIPC), magára vállalja az egész államadósságot.44 A programot működtető IMF ez idáig nem nyilatkozott, ám valószínű, hogy enged majd a kérésnek, és a programon belüli adósságtörleszté­si és -elengedési kedvezmények megadását feltételekhez köti, például Abyei sorsának vagy a dárfúri konfliktusnak a békés rendezéséhez. Biztonsági kérdések A CPA legalizálta a Dél-Szudán függetlenségéért küzdő SPLA-t mint regionális hadse­reget, és határozott a közös hadosztályok, a JlU-k felállításáról. Az elszakadás érvénybe lépésekor a békemegállapodás értelmében a JIU-kat fel kell oszlatni és az SPLA, illet­ve a szudáni hadsereg, az SAF soraiba kell olvasztani a déli, illetve északi katonákat. Az SAF soraiban azonban az ország sajátos történelme miatt sok déli illetőségű, il­letve kötődésű katona teljesít szolgálatot. Az északi hadsereg hazaküldte a délieket, az SPLA-ba integrálásuk azonban problematikus, hiszen Kartúm oldalán harcoltak a polgárháborúban. A legtöbb gondot egy néhány ezer fős, Gabriel Tanginya tábornok­hoz lojális hadosztály okozta, amely hazatért délre, ám februárban Malakaiban és áp­rilis végén a Jonglei tartománybeli Kaldaknál csapott össze az SPLA-val. Összetűzésük mindkét alkalommal több mint ötven halálos áldozatot követelt. Tanginya a legutób­bi összecsapás után feladta magát, és jelenleg házi őrizetben van Dzsubában. Kérdés azonban, hogy csapatait a hadsereg képes lesz-e integrálni, vagy beállnak majd egy déli fegyveres lázadó szervezetbe. A közös egységek feloszlatása mellett az észak-déli határ demilitarizációja és a fel­fegyverzett civilek leszerelése is elsőrendű jelentőséggel bír a két ország biztonsá­ga szempontjából. A határ demilitarizációjának azonban előfeltétele a határ teljes delimitációja, majd pedig demarkációja, melynek kihívásairól már esett szó. A határ vitatott szakaszain és az olajkitermelő infrastruktúra közelében jelentős számú csapa­tokat állomásoztat mind az SAF, mind az SPLA. 188 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom