Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - AFRIKA - Illés Zoltán: Dél-Szudán - egy független állam létrejötte és kihívásai
Illés Zoltán a déli Felső-Nílus tartomány Adar Yale olajmezőjét. Szudán jelenleg ismert olajkészlete 6,3 milliárd hordó, ma kb. 500 ezer hordó olajat termelnek ki, ezzel az ország Nigéria és Angola után a szubszaharai Afrika harmadik legnagyobb olajtermelő államává vált. Az olaj addig nem látott gazdagságot hozott Kartúmnak. Az olajbevételekből a békemegállapodás átmeneti periódusa előtt semmit sem juttatott a déli régiónak. A CPA vagyonmegosztása révén Dzsuba is jelentős bevételre tett szert. Mindkét régió gazdasága erőteljesen függ az olajtól. Kartúm bevételeinek felét, Dzsubáénak pedig mintegy 97 százalékát jelentették 2010-ben az olajdollárok. A ma ismert olajtartalékok háromnegyede délen található, Kartúm a déli területeken kitermelt olajból származó bevételei elvesztésével összjövedelmének 30 százalékától esne el. A két ország az olajexportot illetően dél függetlensége után is egymásra lesz utalva, legalábbis mindaddig, amíg Dzsuba nem épít alternatív olajvezetéket a tengerhez. Tervek már készültek egy Dzsubát a kenyai Mombasával, illetve Lamuval összekötő olajvezeték építéséről, ám a jelentős költségek (kb. 1,5 milliárd USD) és a vállalkozás bizonytalansága miatt a beruházásról még nem született szerződés. A gazdaság diverzifikálása északon a kieső olajbevételek, délen pedig az egyoldalú gazdasági felépítés miatt vált rendkívül fontossá. Délen az olajbevételek a függetlenség után rövid távon növekedni fognak ugyan, ám az olajár ingadozása és az ismert lelőhelyek egy-két évtizeden belüli kiapadása20 a jelenlegi struktúrájában sebezhetővé teszi a déli gazdaságot. A CPA biztonsági kérdésekben is határozott. Az átmeneti időszak második évének végéig az északi hadseregnek ki kellett vonnia csapatait délről, az SPLA lett a déli országrész legitim hadereje, és kivonta csapatait északról. Létrehozták a határvidék vitatott területein szolgálatot teljesítő, úgynevezett közös hadosztályokat (Joint Integration Units, JIU), amelyek közös irányítás alatt lévő, mindkét hadsereg katonáit magukban foglaló alakulatok. Az 1956-os, 2100 kilométer hosszan húzódó észak-déli határ meghatározására és demarkációjának előkészítésére a megállapodó felek egy technikai tanácsot (Technical Border Committee) hoztak létre. A déli és északi tagokkal felálló tizennyolc fős tanácsnak erre a feladatra a békemegállapodás szerint a féléves előkészítő szakasz állt rendelkezésére. A technikai feladat azonban hamar politikai kérdéssé vált, és a tanács munkájának útjába számos akadály került. A határ teljes kijelölése és demarkációja máig nem valósult meg.26 Néhány vitatott terület pontos határáról kormányzati szinten, a jelenleg is folyó tárgyalásokon fognak dönteni. A békemegállapodás kétoldali tűzszünetének nemzetközi ellenőrzése az ENSZ BT 1590-es, 2005 márciusában hozott határozata által életre hívott ENSZ-békefenntartó egység, az UNMIS (United Nations Mission in Sudan) feladata. Tízezer fős állományukkal nemcsak a határ menti vitatott területek ellenőrzését végzik, hanem logisztikai és humanitárius segítséget is nyújtanak a déli adminisztrációnak. Mandátumuk az 1978. április 27-én hozott ENSZ BT-határozat értelmében a függetlenség kikiáltásáig, azaz július 9-ig szólt. A Biztonsági Tanács a határozathozatal napján azt is bejelentette, 182 Külügyi Szemle
