Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - AFRIKA - Csizmadia Sándor: Nicolas Sarkozy és a "Francafrique" paradoxonjai
Nicolas Sarkozy és a „Frangafrique" paradoxonjai számára." Hiába mondta Sarkozy, hogy a rabszolga-kereskedelem emberiesség, sőt az emberiség elleni bűn volt, az „afrikai ember" esszencialista értelmezése - mely szerint az a saját kultúrájának a rabja, és a jövő felé fordulás képtelensége jellemzi - szenvedélyes felháborodást váltott ki szerte a világon. Az ENSZ-ben a szenegáli Doudou Diéne, a rasszizmus, a faji megkülönböztetés, az idegengyűlölet és az intolerancia jelenkori megnyilvánulásaival kapcsolatos rapportőre kijelentette, hogy a francia elnök szellemileg legitimálja a rasszizmust, hiszen „azt mondani, hogy az afrikaiak nem léptek be a történelembe, a 17-19. század rasszistadiskurzusának egyik alapító sztereotípiája".32 Afrikai és francia értelmiségiek „nyílt levélben" tiltakoztak Sarkozy neokolonialista da- kari beszéde ellen,33 francia és afrikai politológusok pedig tanulmánykötetben cáfolták Sarkozy nézeteit.34 A beszéd szerkesztője, Henri Guiano nem volt hajlandó semmiféle polémiába bocsátkozni, kijelentve, hogy „egyetlen vesszőt sem változtatna" rajta, és az őt támogató dél-afrikai elnökre, Thabo Mbekire és Jacques Julliard-ra, a baloldali Le Nouvel Observateur nagy tekintélyű vezércikkírójára hivatkozott, akik szerint a beszéd egyáltalán nem rasszista, hanem „mélyen antikolonialista" volt.30 A beszédet követő éles „hitviták" gyorsan megkérdőjelezték az Elysée új „afrikai" politikájának hitelességét, annál is inkább, mert a francia elnöknek ősszel „udvariassági látogatást" kellett tennie Omar Bongónál, a Frangafrique 71 éves „öreg bölcsénél", akit „távollétével nem akart »megalázni«" - magyarázkodott Sarkozy. Október 13-án érkezett Libreville-be, látogatásáról a Le Figaro részletesen beszámolt Sarkozy nem bélyegzi meg a kolonializmust Gabonban36 címmel. A tudósítás szerint a fővárosban százméterenként hirdették a plakátok a „jeges tekintetű" francia elnöknek „Bongo és Sarkozy megbonthatatlan barátságát". A francia elnök a gaboni elnöki palotában, a vendéglátójával közös sajtótájékoztatón kifejtette, hogy Gabon Franciaország hagyományosan megkülönböztetett partnere, egy baráti ország, amit nem befolyásol a politikai váltógazdálkodás, a politikai többség színe. Még hozzátette: Afrikában nem Gáborinak van a „legtöbb pironkodni valója a demokrácia állapota miatt". Az afrikai - köztük a gaboni - államfők franciaországi ingatlanjainak a francia igazságszolgáltatás által folytatott vizsgálatára vonatkozó újságírói kérdésre a francia elnök érdekesen válaszolt: „Ha, minden egyes esetben, amikor ilyen vizsgálatok folynak, fel kellene függeszteni a kapcsolatainkat, azt nemcsak francia részről kellene megtenni, ha értik, mit akarok mondani." Sarkozy ezzel elődje, Jacques Chirac kínos, a két elnöki mandátumát megmételyező botrányos ügyeire célzott. Tehát Gabonnak is megannyi oka lenne a kapcsolatok szüneteltetésére... A gyarmatosítással kapcsolatos felfogását firtató újságírónak lényegében a Dakarban mondottakat ismételte meg: „Korrupcióhoz, diktátorokhoz, genocídiumokhoz a gyarmatosításnak nincs köze. Nem írható minden a gyarmatosítás számlájára." Mellesleg megjegyezte, hogy elutasítja Franciaország afrikai „hátsó udvarának" (pré carré) anakronisztikus, paternalisztikus fogalmát. 2011. nyár 163
