Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - NEMZETKÖZI ELMÉLET - Sárváry Katalin: A fel nem fedezett Bibó: Bibó István mint a nemzetközi kapcsolatok tudományág magyarországi megalapítója
A fel nem fedezett Bibó „Különös képessége volt olyan szavakra és olyan gesztusokra, amelyeknek a hatására a gyűlölködésre, ütésre, ítélkezésre, számonkérésre és az emberi félelem egyéb sok szerencsétlen megnyilvánulására nekiindult, nekikészült ember egyszerre lehorgad, egyszerre rájön a cselekedetének, a magatartásának a hiábavalóságára. Az a mondat, hogy aki nem bűnös az vesse rá az első követ, vagy add meg a császárnak, ami a császáré és Istennek, ami Istené, ezek különlegesen telibe találják azt a félelmi gócot, azt a gyűlölködési gócot, azt a harci gócot, ami az ember bűnbeesésének... a lényege."33 A keresztény szelídség - mint az erőszakot lefegyverezni képes, az erőszaknál hatalmasabb „erő" - az erőszak alkalmazásának hiábavalóságát, hamis megoldását tárja elénk azáltal, hogy a félelem-erőszak, erőszak-félelem körforgásából kilépve, a konkrét helyzet végleges megoldását adja: „A keresztény válasz az erőszak, a félelem és a gyűlölködés görcsére az aktív szeretet központba helyezése. (...) A hangsúly... azon van, hogy minden erőszakhelyzetben van lefegyverző gesztus, és ezt kell keresnünk. Ha nem tudjuk megtalálni, akkor nem tehetünk mást, mint hogy megvédelmezzük azokat, akik reánk vannak bízva, erőnk szerint és az adott esetben rosszabb megoldásként az erőszak eszközeivel. A lényeg azonban annak a tudata, hogy ez az erőszakos eszköz a rosszabb megoldás. Minden jogosan alkalmazott erőszakot nem az örömünneplés lelkiállapotában, hanem a mélységes szégyenkezés lelkiállapotában kell vállalni, és kell reá visszaemlékezni, annak tudatával, hogy éppen helytálltunk ilyen vagy olyan helyzetben, de az igazi nagy cselekedetet, a lefegyverző gesztust, a szeretet lefegyverző gesztusát nem tudtuk megtalálni - csődöt mondtunk. Ezzel a szégyenkezéssel lehet csak a szükséges erőszak gesztusait elviselni, és semmiképpen sem az erőszak bármiféle glorifikálásával, ünneplésével vagy szükségességének a hangoztatásával."34 Jézus életét betetőzte kereszthalála, illetve halálának Szent Pál általi értelmezése, amely a Szentháromság tanában végül is „fenntartotta Krisztus teljes emberi mivoltát", isteni természetének hangsúlyozása mellett is. Ez a későbbiekben „a keresztény vallás átélői számára azt az alapvető élményt jelenti, hogy Isten ismeri a mi kínjainkat, és a terhelt emberi állapotunkból való kilépéshez egy tökéletesen velünk egyszövetű emberi személyiséggel kell kapcsolatba lépni" 35 A kereszténység a legerőteljesebb társadalomszervező hatást az anarchiába zuhant Nyugatrómai Birodalom északi területein váltotta ki. Míg a déli területeken a barbár hódítók képesek a jóval fejlettebb Római Birodalom világi hivatalnokaira támaszkodva megszervezni az életet, Eszak-Európában a papság - részvétből és szeretetből - vállalja magára ezt a szerepet.36 A legkülönbözőbb területeken vesz részt egy racionális és ugyanakkor a kereszténység félelem- és erőszakmentes tanításaival átitatott élet megszervezésében: a mezőgazdasági technikák terjesztésétől iskolák és kórházak alapításáig, illetve - írásbelisége révén - mindenféle normatív előírások terjesztésével. Szent 2011. nyár 143
