Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Vincze Dalma: A NATO átalakuló koszovói jelenléte
A NATO átalakuló koszovói jelenléte A NATO koszovói jelenlétének jelenlegi kihívásai A koszovói biztonsági helyzet fokozatos javulásával és a központi koszovói kormányzat képességeinek erősödésével, valamint az Európai Unió jelentős anyagi, műveleti szerepvállalásával egyre inkább háttérbe szorulnak azok a tényezők, amelyek a NATO katonai fellépését és jelenlétét szükségessé tették 1999-ben. A katonai szerepvállalás jövője számos, politikai szempontból jelentős kérdés megoldásától függ. A KFOR megalakulása óta feladatainak száma nem csökkent, sőt Koszovó függetlenségének kikiáltása után a Koszovói Biztonsági Erő kiképzésével kapcsolatos feladatokkal szaporodott. A biztonsági helyzet javulása nyomán a KFOR megkezdte az úgynevezett elrettentő jelenlétre való áttérést, amely fokozatos csapatcsökkentésekkel jár. E csapatcsökkentések első lépéseként a KFOR létszáma 2010 januárjában tízezer főre, 2011 márciusára pedig mintegy ötezer-ötszáz főre csökkent. A csapatcsökkentéssel a KFOR-erők szerkezete is átalakul; megszűnik a regionális szervezettség, és még fontosabbá válik a gyors reagálóképesség és rugalmasság.53 Bár a KFOR folytatja észak-koszovói járőrözését, mivel az északi helyzet jelenti a legnagyobb kihívást a biztonsági helyzetre,54 de a nagyjából ötezer fős márciusi csapatcsökkentés már a koszovói lakosság számára is látványos és érzékelhető. A fokozatos csapatcsökkentés folyamatos kihívást jelent a NATO-nak, hogy az koordinált és kiszámítható módon történjen. A spanyol csapatok 2009-es váratlan kivonása éles kritikákat váltott ki a NATO-tagállamok részéről.55 Robert Gates amerikai védelmi miniszter azt követően többször is felhívta a figyelmet annak fontosságára, hogy a csapatcsökkentések előre koordinált módon történjenek, amire azért van szükség, hogy a KFOR a csökkentések ellenére is folyamatosan rendelkezzen azokkal a képességekkel, amelyek a feladatai ellátásához szükségesek. Az amerikai diplomácia által hangoztatott „együtt be, együtt ki" (in together, out together) elv jelentőségét a NATO katonai oldala is hangsúlyozza 56 Az elrettentő jelenlétre való áttéréssel párhuzamosan a KFOR leadni igyekszik egyes feladatait. A biztonsági vákuum elkerülése érdekében a KFOR csak olyan feladatoktól tud „megszabadulni", amelyek ellátása a továbbiakban már nem szükséges, vagy a feladatokat képes átadni más szereplőknek, például a koszovói kormánynak vagy az Európai Uniónak. Jelenleg kevés olyan feladatot tudunk számba venni, amelynek ellátása a továbbiakban nem szükséges. A Koszovói Biztonsági Erő képzése és mentorálása, illetve az azért felelős minisztérium munkájának támogatása lehet ilyen feladat a jövőben. A KSF teljes műveleti képességének elérése a KFOR ezzel kapcsolatos feladatainak végét jelentheti. Fontos kérdés azonban, hogy mi lesz a testület sorsa. Már a KSF megalakulása előtt felvetődött a kérdés, hogy vajon a KSF egyszer koszovói hadsereg lesz-e.57 Várhatóan a koszovói kormány részéről is erősödik az erre vonatkozó igény. Fia alaposan átolvassuk az Ahtisaari-tervet, akkor kitűnik, hogy a testületet hadseregnek szánták. A terv 2011. nyár 127
