Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?
Bokodi Agnes az erőszak kiújul a békefenntartók távozásával, mivel továbbra is fennállnak az annak hátterében álló okok, akkor a művelet nem érte el a célját. Call és Cousens37 ehelyett egy mérsékelt standardot javasol, amely a minimális elvárás, a háború befejeződése mellett a minőségi kormányzás létrejöttét is feltételül szabja. Bár ez utóbbi is nehezen mérhető, szerintük mégis ez tűnik a legalkalmasabbnak a siker meghatározására. Paris38 ezzel szemben a maximalista felfogáshoz áll közelebb. Az ő vizsgálata annyiban volt egyedülálló, hogy azt kutatta, a békeépítés során folyó politikai és gazdasági liberalizáció, a demokratikus piacgazdaság előmozdítása, vagyis a liberális békemodell megvalósítása hogyan befolyásolja a stabil és tartós békét az adott országban. Annak ellenére, hogy elismerte, a hatékonyságot egyre nehezebb mérni az időtáv növekedésével, nem tett le a magasabb mérce alkalmazásáról. Először is azt vizsgálta meg, visz- szatért-e az erőszak azóta, hogy a békefenntartók elhagyták a helyszínt. Ezután próbálta meg azt felmérni, hogy miként járult ehhez hozzá a békemisszió. Ha visszatért az erőszak a békefenntartók kivonulása óta, volt-e szerepe ebben a politikai és gazdasági liberalizációnak? Ha nem tért vissza, a liberalizáció segített-e megszüntetni azokat a társadalmi jelenségeket, amelyek korábban a konfliktust szították? Elősegítette-e a megbékélést a háborús felek között és nem növelte-e a társadalmi feszültséget, ami veszélyezteti a stabil és tartós békét. A siker meghatározása kapcsán más szerzők sem elégedtek meg a minimalista felfogással, és megjegyzik, hogy a fegyveres konfliktus megállítása önmagában nem elégséges. Pushkina szerint39 a legegyszerűbb a missziót mandátumához viszonyítva értékelni, de ez túlságosan szűk kritérium, amely nem vesz figyelembe a misszióval szemben felállított olyan elvárásokat, mint az emberi szenvedés csökkentése vagy a politikai, gazdasági és társadalmi igazságosság előmozdítása. E széles sikerfogalom számára négyes feltétel- rendszert állított fel, amely a fegyveres konfliktus korlátozása mellett, ami a békefenntartók elsődleges célja, a strukturális erőszak mérséklését, így az emberi szenvedés csökkentését (mint például az emberi jogok tiszteletben tartása, a menekültek helyzetének megoldása) is magában foglalja. Emellett a konfliktus terjedésének megelőzése, vagyis a regionális biztonság elősegítése, valamint a konfliktus megoldásának elősegítése, az ellenségeskedés kiújulásának elkerülése azok a tényezők, amelyeket vizsgált a szerző. A következőkben bemutatott empirikus kutatások az eddig ismertetett példákhoz hasonlóan vagy egy minimalista, tehát a negatív béke fogalmának megfelelő kritériumot választottak, vagy további, a hosszú távú békére irányuló feltételt is állítanak, így a pozitív békét magában foglaló mércét alkalmaznak. Esetenként pedig több különféle sikermeghatározást is figyelembe vettek, így eredményeik még átfogóbbá válhattak. Az alkalmazott időtáv a békefenntartók kivonulását követő egy-két évtől körülbelül 10-15 évig terjed, ugyanis ezen túlmenően már annyi egyéb új tényező is szerepet játszik a konfliktus esetleges visszatérésében, hogy lehetetlenné válna a békefenntartás szerepének értékelése. 100 Külügyi Szemle
