Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 2. szám - BÉKEFENNTARTÁS ÉS BIZTONSÁG - Bokodi Ágnes: Mit tartanak fenn a békefenntartók?

Mit tartanak fenn a békefenntartók? Az ENSZ békefenntartó műveletek sikerének értékelése A z elmúlt hatvan évben az ENSZ békefenntartó tevékenysége meghatározó sze­repet játszott a béke és biztonság garantálásában. Az évtizedek során egy széles feladatkörű, nagyszámú békefenntartót és jelentős anyagi forrásokat bevonó eszközzé vált, amelyet a világ számos országában alkalmaztak a konfliktusok megol­dására. Ezért a békefenntartás sikerének vagy kudarcának meghatározása és a sikert befolyásoló tényezők vizsgálata nagy figyelmet kapott mind a kutatók, mind az ENSZ részéről. Mégsem kristályosodott ki a békefenntartás univerzális receptje, a tapasz­talat inkább azt erősíti meg, hogy a konfliktusok különbözők, így azok más és más választ igényelnek a nemzetközi közösség részéről is. A siker meghatározása önma­gában sem könnyű feladat, a sikerhez vezető tényezők terén pedig a szakirodalom még sokszínűbb, és nem ad egyértelmű válaszokat. Az eddigi kutatásokat áttekintve azonban tetten érhetünk olyan jellegzetességeket, amelyek alapvetőnek bizonyulnak a békefenntartás eredményessége szempontjából. E cikk tehát a békefenntartás sike­rének meghatározását és annak tényezőit vizsgálja. Johan Galtung1 elméletét alapul véve, a béke meghatározása nem pusztán a fegyveres harc befejezését, hanem a konf­liktus okainak megszüntetését, a hosszú távú, pozitív béke elérését jelenti. Következte­tésem pedig az, hogy mivel a békefenntartás csak egy eszköz a békefolyamatban, és azt a misszión kívüli, külső tényezők nagymértékben befolyásolják, ezért elengedhetetlen az érintett felek politikai szándéka vitájuk békés rendezésére. Az ENSZ-békefenntartás fejlődése Az első ENSZ-missziót 1948-ban indították, és azóta összesen 63 békefenntartó mű­veletre került sor. Maga a békefenntartás nem szerepel az ENSZ Alapokmányában, az alapítóknak nem is állt szándékában ezt az eszközt életre hívni, hanem inkább abból a kényszerhelyzetből született, hogy a hidegháború alatt a Biztonsági Tanács, amely elsődleges felelősséget visel a kollektív béke és biztonság fenntartásáért,2 nem tudta 2011. nyár 91

Next

/
Oldalképek
Tartalom