Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata

Csehó Julianna régóta jelen van (tradicionális közösségi módszer, EU szabályzó módja, politikai koor­dináció módszere), vagy az új konkrét javaslatok (intenzív kormányköziség módszere), esetleg a kevésbé konkrét ötletek (EU elosztási módja) szintjén, de ma már biztosan valamilyen módon megjelenik. A gazdasági kormányzás területén is egyértelműen megfigyelhető a politikai koordináció módszerének egyre nagyobb mértékű haszná­lata. Ezen a területen is igaz, hogy egy időben, egyszerre, egyre több politikaalkotási módszert kezdenek el használni a politikaalkotók. Végül az is látható, hogy az egyes politikaalkotási módszerek - a gazdasági kor­mányzás esetében leginkább a politikai koordináció módszere - valóban „hibridizá- lódnak". Egy adott politikai módszernek a saját ideáltípusán belül új, innovatív jellegű, kísérletező megoldásváltozatai kerülnek kialakításra. A gazdasági kormányzatnál erre az egyik legjobb példa, amikor az Európa 2020 stratégia korábbi nyílt koordinációs módszerét úgy alakítják át, hogy a nyílt koordinációs módszer korábbi elemeit lénye­gében megtartják, azaz maradnak a politikai koordináció módszerénél, de a straté­giai vezető szerepet az Európai Tanács kezébe adják, így lényegében mégis kilépnek a politikai koordináció ideáltípusából. Hasonló hibrid politikai koordinációs módszer használatát figyelhetjük meg az Euró Plusz paktum kialakításánál is. Összességében nézve a 2010-es és 2011-es változtatásokat az Európai Unió gazdasági kormányzati rendszerében, azt mondhatjuk, hogy valóban jelentősen megerősödött az Európai Unió gazdaságpolitikai koordinációja, az Európai Unió gazdasági unió dimenziója. De ez egyértelműen a politikai koordináció (és az intenzív kormányköziség) módszerének új, innovatív típusú használatára támaszkodva történt meg, és nem a hagyományosan kö­zösséginek tekintett politikaalkotási eszközök (a tradicionális közösségi módszer vagy az EU szabályzó módja) segítségével. Jegyzetek 1 Heten Wallace-William Wallace-Carole Webb (szerk.): Policy-Making in the European Communities. Chichester (etc.): John Wiley and Sons, 1977. 2 Helen Wallace-William Wallace (szerk.): Policy-Making in the European Union (3. kiadás). Oxford: Oxford UP, 1996. Ez a kiadás az 1990-es évek végén magyar fordításban is megjelent: Helen Wal­lace-William Wallace (szerk.): Politikák születése az Európai Unióban 1-11. (ford. Andrássy György et al). Pécs: Janus Pannonius Tudományegyetem Európa Központja, 1999. 3 Helen Wallace-William Wallace-Mark A. Pollack (szerk.): Policy-Making in the European Union (5. kiadás). Oxford: Oxford UP, 2005. 4 Viszont már a 2000-es kiadásban is megneveztek négy politikaalkotási módot a későbbi ötből. 5 Helen Wallace-Mark A. Pollack-Alasdair R. Young (szerk.): Policy-Making in the European Union (6. kiadás). Oxford: Oxford UP, 2010. 6 Ernst B. Haas: The Obsolescence of Regional Integration Theory. Berkley, CA: Institute of Internatio­nal Studies, University of California, 1975. Idézi Ben Rosamond: Theories of European Integration. Basingstoke: Palgrave Macmillan, 2000. 50. o. 182 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom