Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Csehó Julianna Ezen általános tendenciák jól mutatják, hogy az utóbbi években nagy vonalakban merre haladt az Európai Unió politikaalkotási (vagy az újabban sokszor ezzel szinonimaként használt kifejezéssel élve kormányzati/govemance) rendszere. A tanulmány következő részeiben - már elszakadva az általánosságoktól - először két politikai területet politikaalkotási rendszerét nézünk meg egy kicsit alaposabban. Egyrészt a Gazdasági és Monetáris Unióét, másrészt a Lisszaboni stratégia/Európa 2020 stratégiáét. Ennek alapvetően három oka van. Egyrészt, ahogy azt már említettük, a Gazdasági és Monetáris Unió politikaalkotási rendszere tekinthető az egyik legösszetettebbnek az európai integrációban. Másrészt, a 2000-es évek elejétől kezdődően a Lisszaboni stratégia politikaalkotási rendszere az egyik legjelentősebb példája az egyre nagyobb teret nyerő politikai koordinációs módszer alkalmazásának. Végül pedig, mint ahogy arról szintén szó volt, a pénzügyi és gazdasági válság következményeinek hatása az Európai Unió politikaalkotási folyamataira napjaink egyik legfőbb kihívása. Az, hogy a pénzügyi és gazdasági válság hatására miként változik meg az európai integráció politikaalkotási rendszere, azon keresztül tárgyiasul, hogy milyen reformlépések kerültek-kerülnek elfogadásra az Európai Unió gazdasági kormányzati rendszerében. Ezek a reformok pedig - például az Európai szemeszter bevezetése, a Gazdasági és Monetáris Unió gazdasági unió pillérének megerősítése, vagy az Euró Plusz paktum, amelyekkel a legutolsó fejezetben foglalkozunk részletesebben - alapvetően két politikai terület, a Gazdasági és Monetáris Unió gazdaságpolitikai koordinációs pillére és a posztlisszaboni stratégia, azaz az Európa 2020 stratégia politikaalkotásának sok tekintetben közös platformra helyezéséből születtek meg. A Gazdasági és Monetáris Unió kormányzati rendszere A Gazdasági és Monetáris Unió elindításával, a közös európai pénz, az euró bevezetésével (1999-től számlapénz, majd 2002-től készpénz formájában is) az európai integráció politikaalkotási rendszere a monetáris politika, az árfolyam-politika és a költségvetési politika terén - bár különböző mértékben és módon, de - alapvetően megváltozott. Korábban ezek a gazdaságpolitikai területek jellemzően tagállami hatáskörben voltak. Ezekkel a politikákkal kapcsolatosan a tagállamok bárminemű közös politika kialakítására legfeljebb - például az árfolyam-politikák koordinálására az 1979-ben létrehozott Európai Monetáris Rendszerben - az intenzív kormányköziség módszerét használták. A Gazdasági és Monetáris Unió kialakításával, elindításával és működésével az európai integráció gazdasági kormányzati rendszerében az intenzív kormányköziség helyett részben a hagyományos közösségi módszer, részben a politikai koordináció módszere kapott lényeges szerepet. Emellett, ha tágabb értelemben vesszük ezeket a politikákat, akkor az egységes belső piacon a tőkeáramlások szabadságának biztosításához szükséges szabályozás megvalósításában (amelyet a Gazdasági és Monetáris Unió bevezetésének első szakaszának 166 Külügyi Szemle
