Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - INTEGRÁCIÓELMÉLET - Csehó Júlianna: A európai integrációs politikák kialakításának módszerei és az Európai Unió gazdasági kormányzata
Csehó Julianna és a mennyiségi korlátozásokon kívül a „nem vámjellegű" fizikai (határellenőrzés, határformalitások), pénzügyi (költségvetési, adózási szabályok) és technikai (szabványok, előírások) akadályok lebontását. Az 1980-as évektől kezdődően gyakorlatilag ez a politikaalkotási módszer lett a domináns. A szabályzó mód, a jogharmonizáció legfőbb jogi eszköze az irányelvek (directive). Az irányelv lényege,14 hogy a tagállamok részére elérendő célokat határoz meg kötelező jelleggel, de a cél megvalósításának mikéntjét - az eljárások, eszközök megválasztását, a saját jogrendbe való illesztését - már a tagállamokra bízza. A tagállamok egy meghatározott időn belül, a nemzeti jogalkotás szintjén, kötelesek az irányelv céljainak megfelelő nemzeti jogszabályok kibocsátására (vagy a meglévők módosítására). Az irányelvek a rendeletekhez képest kevésbé részletezettebbek, precízek, ez a jogalkotási eszköz alapvetően eredményorientált. A szabályzó mód legfőbb jellemzői: • az Európai Bizottság feladata a szabályozási célok kialakítása, a célok megvalósításának védelmezése, figyelemmel kísérése. Gyakori a szakértők, az érintettek bevonása a munkába; • a Miniszterek Tanácsának feladata a minimális standardok, a jogharmonizáció irányának meghatározása, mindezt a nemzeti preferenciák, az egyes tagállamok egyéni igényeinek kölcsönös figyelembe vételével; • az Európai Bíróság és a Törvényszék szerepe a szabályok alkalmazásában, értelmezésében jelentős; • az Európai Parlament idővel jelentősen növekvő szerepe jellemző a jogalkotási folyamatban (de továbbra is kicsi a jogalkalmazásban); • az érintettek, az érdekelt csoportok számára lehetőség van a szabályok tartalmának és formájának befolyásolására (konzultációk során vagy lobbitevékenységgel). A szabályzó, jogharmonizációs módot sikeresnek alapvetően az áruk és a tőke szabad mozgásának megteremtése szempontjából tartják, viszont kevésbé hatásosnak a szolgáltatások és például az Európai Unión belüli munkaerő szabad áramlásának megteremtése terén. A szabályzó módot sokan tekintették egy nagyon fontos „új megközelítésnek" a szabályozás területén és egyben példaértékűnek akár a különböző problémák, kérdések globális szintű szabályozása számára is. Harmadik módszer: az elosztási, költségvetési mód Az Európai Unió politikaalkotási folyamataiban harmadik eszközként az EU elosztási (költségvetési) módszere jelenik meg. Az Európai Unió közös költségvetésének célja, hogy uniós politikákat, tevékenységeket, célokat támogasson, megvalósulásukhoz hozzájáruljon. Az unió költségvetésének mozgástere nem túl nagy, mértéke körülbelül az unió jövedelmének egy százalékát teszi ki. Kezdetben leginkább a közös agrárpolitika támogatására szolgált, majd az egységes belső piac megvalósítása kapcsán nagy hangsúlyt 160 Külügyi Szemle
