Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében Fejlesztés Az Európai Unió 2008 júniusában akciótervet fogadott el (EU Agenda for Action) egyhangúlag az államelnökök és kormányfők tanácskozásán. Az EU tagállamai azt is megerősítették, hogy céljuknak megfelelően növelik az adományozást - 2010-re az EU együttesen eléri a GNP 0,56 százalékának hivatalos fejlesztési segítségnyújtásra (ODA - Official Development Assistance) történő fordítását, 2015-re pedig 0,7 százalékát.13 A Millenniumi fejlesztési célok a világ céljait tartalmazzák: a mélyszegénység drámai csökkentését számos dimenziójában 2015-ig - jövedelmi szegénység, éhínség, betegség, kirekesztés, infrastruktúra és lakhatóság hiánya - miközben előmozdítják az oktatást, az egészségügyet és a környezet stabilitását. A célok emlékeztetnek az olyan alapvető emberi jogokra, mint például minden egyes személy joga az egészséghez, az oktatáshoz, a lakáshoz és a biztonsághoz, amint azt az Emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a Millenniumi nyilatkozat ígéri. Kiemeli a nemek közti egyenlőség és a nők felemelkedésének fontosságát, amelyek hatékony módjai a szegénység, az éhínség és a betegség elleni harcnak, valamint ösztönzik az igazán fenntartható fejlődést. „A Millenniumi fejlesztési célok a legszélesebb körben támogatott, átfogó és határozott szegénységcsökkentési célokat tartalmaznak, amelyeket a világ valaha is megfogalmazott, ezért fontosságuk sokoldalú."14 Az EU nagyon aktív a globális fejlesztési napirend formálásában és megvalósításában. Kulcsszerepe volt olyan ENSZ-dokumentumok kidolgozásában és megvalósításában, mint a kiotói jegyzőkönyv az éghajlatváltozásról (1997), továbbá olyan nemzetközi konferenciák sikerének biztosításában, mint Fejlesztés finanszírozása (Monterrey, 2002), Fenntartható Fejlődési Világcsúcs (Johannesburg, 2002) és az ENSZ-világcsúcs (2005). Az EU nemzetközi vezető szerepet játszott a Millenniumi fejlesztési célok támogatásában és elérésében kollektív elkötelezettsége révén, hogy 2015-re elérjék az ENSZ célját, hogy a bruttó nemzeti jövedelem 0,7 százalékát hivatalos fejlesztési segítségnyújtásra (ODA) fordítsák. Mind az ENSZ, mind az Európai Bizottság elkötelezett amellett, hogy a fejlesztési segítségnyújtás minőségét és hatását javítsa. Mindkét szervezet aláírta a 2005-ös párizsi nyilatkozatot a segélyek hatékonyságáról. Ez a nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az országok maguk a letéteményesei a saját fejlődésüknek, amely az ENSZ segítségnyújtásának hosszú idő óta alapelve. Ezzel összefüggésben fokozta a globális párbeszédet a fejlesztési eredmények harmonizációja, felsorakoztatása és kezelése érdekében, valamint a közös számadási kötelezettségről, a mutatók és a célok meghatározása révén az előrehaladás meggyorsításáért ezeken a területeken. A nemzetközi napirend a központi kérdése az Európa történetében első közös - az Európai Bizottság, a tanács és a parlament által elfogadott - fejlesztéspolitikának: ez az Európai Fejlesztési Konszenzus (European Consensus for Development), amelyet 2011. tavasz 145