Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ EU ÉS AZ ENSZ - Gömbös Ervin: Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében
Az ENSZ és az Európai Unió együttműködése a lisszaboni szerződés tükrében Gömbös Ervin A lisszaboni szerződés szerint „az Európai Unió megfelelő együttműködési formákat épít ki az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerveivel és szakosított intézményeivel".1 Az unió nemzetközi szintű fellépése során fontos szempont „az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása". A szerződésnek ugyanez a bekezdése megállapítja: „Az Unió, különösen az Egyesült Nemzetek keretében, elősegíti a közös problémák többoldalú megoldását."2 Az Európai Unió (EU) 2003-ban Szalonikiben tartott csúcstalálkozóján megfogalmazott stratégiai céljai között szerepel a hatékony multilateralizmuson alapuló nemzetközi rend kialakítása.3 Az EU úgy látta, hogy a nemzetközi kapcsolatok alapvető kereteit az ENSZ Alapokmánya határozza meg. Ennek kapcsán az európai prioritás: az ENSZ megerősítése, hogy kötelezettségeinek eleget tudjon tenni, és hatékonyan működjön. A cél az volt, hogy az EU az ENSZ-rendszer központi pillére legyen. Nyilvánvaló, hogy a nemzetközi együttműködés előfeltétele számos globális kihívás kezelésének. Ezért az EU külpolitikájának meghatározó elve a multilateralizmushoz való elkötelezettség. A globális intézmények létrehozása és fenntartása fájdalmas folyamat. Sikerük az államok eltökéltségén múlik, hogy betartják-e az általuk hozott határozatokat, és meggyőznek-e másokat is a betartásukra, vagy engednek a kísértésnek, és figyelmen kívül hagyják azokat. Az EU érdekelt abban, hogy a globális kormányzás eszközeit folytonosan fejlesszék. Európa kötődik a multilateralizmushoz és az ENSZ- hez, amelyet a multilaterális rendszer tengelyének tekint. A multilateralizmus többek között azt jelenti, hogy (az ENSZ által kidolgozott) globális szabályokat komolyan veszik (például a béke megőrzése vagy a szén-dioxid-kibo- csátás korlátozása), és más országokat is segítik e szabályok betartásában. Ehhez az is hozzátartozik, hogy aktívan rész vesznek a multilaterális fórumokon, támogatva az előre mutató napirendet, amely nem korlátozódik a nemzeti érdekek szűk védelmére. Az évtized elején az EU-ban úgy látták, hogy a globális kormányzás sikerének feltétele az ENSZ szerepének megerősítése. Erre jó példa volt az ENSZ Millenniumi nyilatkozatának elfogadása (2000). Az ENSZ megerősítése azt is feltételezi, hogy az ENSZ 2011. tavasz 135
