Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - KELETI PARTNERSÉG - Romsics Gergely - Végh Zsuzsanna: Támogatókkal, koalíció nélkül? A keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője
Támogatókkal, koalíció nélkül? A Keleti Partnerség támogatói és a kezdeményezés jövője számára, ám ennél többre részben éppen a moszkvai - nem mindig hangoztatott, ám közismert - fenntartások miatt sem lehet számítani. Mint látható, egyes nyilatkozatok dacára nincsen arról szó, hogy Párizs valóban támogatná a Keleti Partnerséget. Pusztán az mondható el, hogy a programmal a francia vezetésnek mindaddig nem érdeke szembefordulni (és vállalni az ezzel járó normatív kritikát a „francia egoizmusért"), amíg konkrét érdekeit (déli dimenzió, francia-orosz viszony) nem sérti a kezdeményezés. Párizs teljesen természetes módon nem lesz tagja a Keleti Partnerséget támogató reménybeli koalíciónak, ám ügyelnie kell arra, hogy a két szomszédságpolitikai dimenzió közötti status quo egyszerre tűnjön reális és már- már kívánatos állapotnak. Ha sikerül a februárihoz hasonló francia próbálkozásokat határozottan korlátok közé szorítani, egyben a déli dimenzió érdekeit nem sértő programot összeállítani a keleti partnerekkel való együttműködésről, a francia kormányzattól nem várható határozott ellenző fellépés sem. Franciaország esetében tehát Párizs semlegessége lehet és kell, hogy cél legyen. Lengyelország Az Európai Unió kelet-európai szerepvállalásának legjelentősebb támogatója a kilencvenes évek óta Lengyelország. Varsó már a saját EU-csatlakozása előtt is hangsúlyozta a Kelet-Európa államaival való kapcsolatok kiépítésének és elmélyítésének fontosságát. Míg a 2003-2004-ben kidolgozott európai szomszédságpolitikát tagjelöltként csak támogatni tudta, és meglehetősen korlátozott beleszólása volt a keretek kidolgozásába, addig a 2009 májusában elindított Keleti Partnerségnek már kezdeményezője és alakítója is. A hagyományosan bővítéspárti Lengyelország 2011-es EU-elnöksége jelentős esély, hogy további lendületet kapjon az unió keleti szomszédsági kezdeményezése. A lengyel külpolitikában már a rendszerváltást követő évektől kezdve különösen fontos szerepet foglaltak el a keleti kapcsolatok. Noha az ország egyértelműen az euroatlanti integrációhoz való csatlakozást tűzte ki céljául, a keleti szomszédokkal való kapcsolatok rendezése, Ukrajna és Fehéroroszország esetében az alapszerződések aláírása a lengyel diplomácia egyik első feladata volt. A keleti kapcsolatokat a földrajzi szomszédság mellett a közös történelmi múlt is jelentősen befolyásolja, értve ez alatt mind a lengyel határok rendszeres áthelyezése miatt mára a határon túlra került lengyel kisebbséget, mind az orosz-szovjet megszállás által okozott traumát, ami miatt a mai napig fel-felbukkan a gyanakvás Oroszországgal szemben. Részben utóbbinak tulajdonítható, hogy Lengyelország elkötelezetten támogatja keleti szomszédai európai aspirációit: törekvésüket, hogy elmélyítsék kapcsolataikat az Európai Unióval és céljukat, hogy idővel az EU tagjává váljanak. Varsó álláspontja szerint az európai értékek és normák (demokrácia, jogállamiság, emberi jogok stb.) melletti elköteleződés hozzájárul 2011. tavasz 119
