Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)

2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon

Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon töltötte el a City fontos szereplőjét, nevezetesen a londoni fémtőzsdét.36 A vezérigaz­gatóvá kinevezendő Verena Ross (aki korábban is a brit pénzügyi piacok ellenőrzésével foglalkozott) személye viszont elégedettséggel töltötte el a londoni pénzügyi piacokat. Az általános aggodalom jogos, hiszen a tervek szerint az új ellenőrzési rendszer na­gyobb átláthatóságot teremtene a speciális fedezeti alapok (hedge funds) területén. A londoni Cityt ez a lépés meglehetősen érzékenyen érintené, hiszen a világra vetítve a tranzakciók 80 százaléka itt zajlik. Ezenkívül az Egyesült Királyság több tagállammal együtt nem támogatja az ún. „fedezetlen rövidre eladás" (uncovered short selling) te­rületén a szigorúbb európai szabályozás bevezetését. Az Európai Bizottság által 2011 tavaszán kezdeményezett közös konszolidált tár­sasági adóalap (Common Consolidated Corporate Tax Base, CCCTB) terve várható­an a brit politikai élet vitáinak kereszttüzébe kerül, annak ellenére, hogy a kormány többször is nyomatékosította, nem kíván részese lenni semmiféle európai adóharmo­nizációs törekvésnek. A rendszer nem közös adókulcs bevezetését jelentené, hanem a közös adóalap megállapításával elsősorban a multinacionális vállalatok Európán belüli pénzügyi transzferekkel lebonyolított adóelkerülését akadályozná meg, amely­ből az Egyesült Királyság sokat nyerhetne.37 A kétségtelen előnyök mellett tény, hogy a közös adóalap számítása a gazdasági szuverenitást korlátozását jelenti. Félő, hogy a brit euroszkeptikusok elsősorban ezzel fognak érvelni az elutasítás mellett. Az elsősorban Németország és Franciaország elképzeléseit tartalmazó versenyképes­ségi paktum, amely végül az „Euró Plusz paktum" elnevezést kapta, az eurózóna tagálla­mai számára alakít ki szigorú mechanizmusokat a nemzetállami költségvetési politikákra vonatkozóan. A tagállami költségvetési terveket minden évben uniós szintű ellenőrzési folyamatnak kell alávetni, a költségvetések betartásával pedig szintén el kell számolniuk a tagállamoknak az unió felé. A paktum foglalkoztatáspolitikai, nyugdíjharmonizációs és bizonyos adóharmonizációs terveket is tartalmaz. Az előírások megszegőinek jelentős pénzbírságot kellene fizetniük. Az Európai Tanács 2011. március 24-25-én lezajlott ülésén az Egyesült Királyság hivatalosan is bejelentette távol maradását a paktumtól. A költség- vetési ellenőrzési mechanizmusban azonban ennek ellenére valószínűleg részt vesz, hi­szen a létrehozandó európai rendszerhez hasonló feladatokat ellátó brit intézmény már létezik az országban (Office of Budget Responsabilty), így az európai intézmény sem jelentene sok újdonságot a folyamatban. Az unió szerződése szerint a tagállamoknak el kell kerülniük a jelentős költségvetési hiányok kialakulását. Az Egyesült Királyság által kialkudott jegyzőkönyv szerint neki „törekednie kell" a jelentős költségvetési hiány el­kerülésére. A brit kormány számára fontos szimbolikus jelentősége lenne, hogy az éves költségvetés tervezetét - ellentétben a többi tagállammal - először mindenképpen a brit parlamentnek mutatnák be, s csak ezután kerülne az európai ellenőrzési szintre. A gazdasági kormányzásról kötendő megállapodás miatt szükség lesz az Európai Unió szerződésének módosítására, és a brit parlamentnek - függetlenül attól, hogy 2011. tavasz 101

Next

/
Oldalképek
Tartalom