Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2011 (10. évfolyam)
2011 / 1. szám - AZ UNIÓ ÉS AZ EURÓVÁLSÁG - Gálik Zoltán: Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon
Brit koalíciós Európa-politika konzervatív módra: távolságtartás új alapokon a Lloyds és Barclays, igaz, elsősorban a francia, a német és a svájci bankok aggódhatnak. Az ír válság több szempontból is tanulságos volt az Egyesült Királyság számára. Annak ellenére, hogy az Egyesült Királyság nem eurózónatag, mintegy 3,8 milliárd fonttal járult hozzá az ír gazdaság stabilizációjához. Írország az Egyesült Királyság jelentős gazdasági partnere. Eszak-írország exportjának kétharmada, az egész ország exportjának öt százaléka Írországba irányul, a kereskedelmi mérleg tartós aktívumot mutat az Egyesült Királyság irányába. A kétoldalú megállapodás alapján nyújtott kölcsön kiegészítette az Európai Stabilitási Mechanizmus 22,5 milliárd eurós, az Európai Stabilitási Eszköz 17,7 milliárd eurós, a Nemzetközi Valutaalap 22,5 milliárd eurós, valamint a svéd és a dán kormányok összesen egymilliárd eurós támogatását. Az ír válságban a Royal Bank of Scotland leányvállalatán, az Ulster Bankon keresztül 54 milliárd font erejéig volt érintett, a Lloyds csoport pedig 27 milliárd font erejéig, de az ír kormánynak és az ír bankoknak korábban nyújtott hitelek összértéke a százmilliárd fontot is elérte a brit bankrendszeren belül. Görögország megsegítése kapcsán 2010. május 9-én a tagállamok létrehozták az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt (European Financial Stability Facility, EFSF) amely az eurózóna tagállamainak nyújthat átmeneti segítséget. Az Egyesült Királyság ebben az együttműködésben - nem lévén eurózónatag - közvetlenül nem vesz részt. Az alap rendelkezésére álló mintegy 500 milliárd eurót a Nemzetközi Valutaalap 250 milliárd euró értékű kötelezettségvállalása egészíti ki, valamint a nem eurózóna-tag- államok, köztük az Egyesült Királyság önkéntes, kétoldalú felajánlásai. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz mellett az Európai Bizottság a közös költségvetés terhére működteti az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmust (European Financial Stabilisation Mechanism, EFSM), amelyből egy tagállam 60 milliárd euró értékig kaphat további támogatást. Mivel a támogatás megítéléséhez a tagállamok minősített többsége szükséges, ezért 2013-ig előfordulhat, hogy az Egyesült Királyságnak akarata ellenére részt kell vennie a segítségnyújtásban. Cameron a 2010 decemberében megrendezett Európai Tanácson határozott ígéretet kapott a tagállamoktól, hogy egy állandó mechanizmus életbe léptetése után nem „trükkösen", az unió szerződésének 122. cikk 2. bekezdése33 alapján teremtik meg a pénzügyi támogatás lehetőségét, hanem konkrét, egyértelmű szabályozáshoz kötik azt. Az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközt 2014-től felváltó és állandó Európai Stabilitási Mechanizmus legaíább 500 milliárd euróval fog rendelkezni, és hasonlóan elődjéhez, a Nemzetközi Valutaalappal (amelyen keresztül az Egyesült Királyság is érintett) együttműködve kínál segítséget a bajba jutott tagállamoknak. A mechanizmus működtetésében az Egyesült Királyság közvetlenül nem vesz részt, de ez nem jelenti azt, hogy közvetetten ne lenne részese egy-egy nagyobb segítségnyújtásnak. A rendszer működése az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszközhöz hasonlóan kötvények kibocsátásán alapul. A luxemburgi bejegyzésű gazdasági társaság (amelynek részvényesei az eurózóna tagállamai) által kibocsátott kötvényeket 2011. tavasz 99
