Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István és a működőtőke-beruházások. Az előbbi nyomán abszolút értékben Lengyelország, relatíve Magyarország adósodott el a legnagyobb mértékben. A térség többi országában az adósságteher aránya nem túlzott mértékű. Pénzügyi téren kulcsprobléma, hogy a kamatok emelkedése és az árfolyamváltozások nyomán az adósságszolgálat (a törlesztés+kamatkiadás) gyorsabban nőtt, mint a bruttó hazai termék értéke. Ez a leginkább Magyarországot és Lengyelországot sújtotta. A kamatteher gyorsabban nőtt, mint az államok adóbevételei, a hazai vállalatok profitja és a lakosság bér- és egyéb jövedelmei, ezért mindhárom szféra pénzügyi pozíciója drámaian romlott, főleg Magyarországon. (Lengyelország helyzete azért kedvezőbb, mert 2009-ben a válság idején is - a térség országai közül egyedül - 1,2 százalékos növekedést tudott elérni). Hosszabb távon, ha a hitelek kamatlába magasabb, mint a termelésben elérhető profitráta és a bérek növekedése, a gazdaság ellehetetlenül. Az elmúlt évtized nagy részében és 2010 elején is ez a helyzet. A működőtőke-bevonás a térség országaiban Szlovénia kivételével nagy mértékű. A legtöbb tőkét Lengyelország és Csehország vonta be, relatíve pedig Csehország és Magyarország áll az élen. A működőtőke-beruházások fő előnyei az elmúlt húsz évben Kelet-Közép-Európában: hozzájárulás a bruttó hazai termék (GDP) növekedéséhez, korszerű technológiák behozatala, a termelékenység és a termelés-szervezés színvonalának javítása, részben munkahelyteremtés. Megjegyzendő ugyanakkor, hogy az alkalmazott munkaerő több mint hetven százalékát, a beruházott tőke mintegy harmincszázalékos aránya mellett, a belföldi kis- és középvállalatok foglalkoztatják a visegrádi országokban. A működőtőke-beruházások további pozitívuma, hogy lehetővé tették a korábbi szűk keresztmetszetek megszüntetését (korszerű telefonhálózatok kiépítése, a bankszolgáltatások színvonalának javítása és a kereskedelmi hálózatok fejlesztése). A fő negatívum a hazai termékeket kiszorító hatás és gyakran az, hogy a termelési vertikum kevésbé fejlett elemeit (összeszerelő tevékenység) telepítették Kelet-Közép-Európába. A külkereskedelmi mérleg helyzete szempontjából kedvező volt a fejlődés 2008-ig (a válság előtt) Csehországban - ahol pozitív külkereskedelmi egyenleg alakult ki - és Magyarországon, ahol az EU-val szemben kiegyenlített, sőt több évben pozitív volt a mérleg. Ehhez a multinacionális nagyvállalatok exportja döntően járult hozzá. Az exportbevételeik nagy részét ugyanakkor kiviszik Kelet-Közép-Európából, így a fizetési mérlegre a profitkivitel negatív hatást gyakorol. A jövedelem kivonás mértéke 2005 után igen megnőtt, Magyarországon és Csehországban eléri a megtermelt éves GDP hét-nyolc százalékát. A kelet-közép-európai térségből 2008-ban csak profitrepatriálás és kamatkivitel révén legalább 44 milliárd dollárt vontak ki! Magyarország külső adóssága 2004 és 2009 eleje között a két- és félszeresére nőtt, Lengyelországé pedig 2003 és 2007 között megkétszereződött.4 Kelet-Közép-Európa gazdasági, pénzügyi pozícióinak javításához átfogó, a fenntartható fejlődés feltételrendszerét megteremtő gazdaságpolitikára van szükség. Tar86 Külügyi Szemle
