Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
Szörényi András és nem is minden esetben igaz.40 Megítélésünk szerint a public diplomacy-t legpontosabban a „társadalmi diplomácia" kifejezéssel lehetne a magyar nyelvben azonosítani. Ez fejezi ki legjobban a fogalom összetettségét, a klasszikus diplomáciától való különbözőségét, az azt végzők kibővült körét, célcsoportját, legfőbb jellemzőjét, valamint a nemzetközi rendszer 21. századi változásaihoz való viszonyulását. Összegzés A fentebb megfogalmazott adottságok, fejlődési lehetőségek és korlátok alátámasztani látszanak azt a terminológiaválasztást, hogy összefoglalóan ezeket a tevékenységeket társadalmi diplomáciának nevezzük - tekintettel egyrészt arra, hogy annak célcsoportjai elsődlegesen társadalmi (nem állami) szereplők, másrészt arra, hogy azt a társadalom bármely nemzetközi szereplője végezheti - egyre nagyobb mértékben a nem állami szereplők. Definíciószerűen megfogalmazva tehát „a társadalmi diplomácia valamely nemzetközi szereplő törekvése a nemzetközi környezet alakítására más ország társadalmi szereplőivel való érintkezésen keresztül". Ahogyan Madeleine Albright az államok által folytatott diplomáciai tevékenység szempontjából nézve már az ezredfordulón megfogalmazta: „Korunkban a társadalmi diplomácia nem csak jó, ha van. Az a külpolitikánk központi elemét kell, hogy képezze."41 A rendelkezésre álló eszköztár folyamatosan változik, a technikai fejlődést követve bővül, illetve egyes eszközök háttérbe szorulása révén bizonyos esetekben szűkülhet is. A 21. században a gazdasági és társadalmi kapcsolatok globalizációja, a növekvő mobilitás, valamint a kommunikációs technológiák rohamos terjedésével párhuzamosan zajló költségcsökkenés következtében megváltozik az egyes eszközök egymáshoz viszonyított relatív súlya. A gyorsuló kommunikáció miatt a rövid távú eszközök szerepe előtérbe kerül, míg a hosszú távú eszközök látszólag háttérbe szorulnak. A megnövekedő globális információmennyiség hatására az egyes eszközök eredményessége változik, hatékonyságuk bizonyos értelemben nehezebben mérhető. Mindezek a változások azonban nem vonják kétségbe a társadalmi diplomácia összetett eszköztárának hasznosságát. „A lisszaboni szerződés, amely 2009. december 1-jén lépett hatályba, tovább erősíti az EU társadalmi diplomáciai tevékenységét az Európai Külügyi Szolgálat (European External Action Service) létrehozásával, ami integrált európai diplomataszolgálatként fog működni, és összefogja a diplomáciai eszközöket - a társadalmi diplomáciai programokat, gazdasági és politikai lépéseket, fejlesztési és válságkezelési eszközöket - annak érdekében, hogy segítse egy hatékony diplomácia egységes stratégiájának megvalósítását."42 A cél a jövőben is változatlan marad, az eszközök rendelkezésre állnak. Minden nemzetközi szereplő - legyen az állami vagy nem állami - lehetőségeinek függvényében, az eszközök legmegfelelőbb kombinációjának használatával alakíthatja hatékonyan a nemzetközi környezetet. 154 Külügyi Szemle
