Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Szörényi András: A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században
A társadalmi diplomácia (public diplomacy) újraértelmezése a 21. században Szilágyi összehasonlítása némileg idealisztikus, és leginkább az amerikai megközelítést tükrözi, de több ponton fontos különbségeket jelenít meg. Cull megközelítése prag- matikusabb, jobban tükrözi a PD megvalósításának lehetőségeiben bekövetkező változásokat. A szereplők és a megközelítés, valamint a cselekvés iránya és jellege tekintetében csaknem azonos megközelítéssel találkozunk. Bár a régi és új public diplomacy közötti különbségtétel a megközelítés fejlődéstörténete szempontjából mindenképp helytálló, és a civil, illetve személyes diplomácia elhatárolása a hagyományos diplomáciától az információk kibocsátói és befogadói szempontjából nem kifogásolható, a 21. század hálózatos nemzetközi rendszerében, a technológia rohamos fejlődésének következtében mindezeket együttesen tekinthetjük a PD állandóan fejlődésben lévő, bővülő egészének. Mindezek alapján kiindulási pontként fogadjuk el Cull fent említett definícióját, amely szerint „a public diplomacy valamely nemzetközi szereplő törekvése a nemzetközi környezet alakítására más ország társadalmi szereplőivel való érintkezésen keresztül". A fenti megközelítések összefoglalása segítségével a továbbiakban áttekintjük, hogy a PD milyen tevékenységek formájában, milyen szinteken jelenik meg, milyen összetevői vannak, és milyen eszközök állnak a rendelkezésére. Kísérletet teszünk a 21. század technikai fejlődésében rejlő lehetőségek megragadására, és bemutatjuk a PD már ma is érzékelhető korlátáit. A public diplomacy tevékenységei A PD több egymáshoz kapcsolódó tevékenységből tevődik össze. Állami és nem állami szereplők egyaránt folytathatják. Megfelelően végiggondolt esetben ezek a tevékenységek egymásra épülve, egymást erősítve jelennek meg - természetesen az adott cél, illetve célcsoport sajátosságainak figyelembevételével. Sokszor azonban nem az ideális megközelítéssel találkozunk: bizonyos eszközök használata elmarad (tudatosan, véletlenül vagy egyszerűen a lehetőségek hiányában), ami gyengítheti vagy - extrém esetben - hatástalanná teheti a teljes cselekvési vertikumot. Az alábbiakban áttekintjük, hogy melyek a PD azon legalapvetőbb tevékenységei, amelyek tudatos kombinálásával a leghatékonyabban alakítható a nemzetközi környezet:- A kapcsolatépítés, vagyis a megcélzott társadalommal, illetve társadalmi szereplőkkel való kommunikáció lehetőségének megteremtése. Ez a tevékenység, mint minden diplomácia alapja, természetesen már az állami létet megelőzően is létez(het)ett. A kapcsolatépítés lehet közvetlen vagy közvetett, valamint szándékos vagy esetleges. A nemzetközi kommunikáció globalizálódása és hálózatosodása következtében a kapcsolat egy nemzetközi szereplő és egy másik ország társadalmi szereplői között egyre nagyobb mértékben közvetett és esetleges. Ez pedig azt jelenti, hogy a kapcsolat kialakulása során az adott szereplő egyre kisebb mértékben képes azt közvetlenül befolyásolni. Sok 2010. tél 143
