Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - ELMÉLET - Radó Nóra: Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete
Fikció vagy valóság? Posztmodern háborúk a televízióban - Jessica Lynch különös esete Az iraki háború a média szemszögéből nézve sokkal korábban kezdődött, mint a tényleges invázió - egészen a szeptember 11-i terrorcselekményekig vezethető vissza, amikor a Bush-adminisztráció elkezdte formálni a terrorellenes háború diskurzusát. Bush már 2001. szeptember 11-én elmondta, „azt hiszem, Irak közreműködött", amikor a merényletekről kérdezték.36 Egy ilyen kapcsolódási ponttal a háborút a Bush-adminisztráció szükséges és helyes lépéseként feltüntető médiakeret szinte már adott volt az iraki háború felé vezető úton, és bár a kormányzat soha nem állította közvetlenül, hogy Irakot a terrorizmushoz lehetne kapcsolni, a televízió képernyőin és a sajtóban azonban megjelentek az efféle állítások lehetőségei. így az a fenyegetés, hogy ez igaz lehet, elvezette a közvéleményt és a médiát az iraki háborúról szóló diskurzus felépítéséhez még a háború előtt. így amikor 2003. március 19-én elkezdődött az invázió, és az amerikai hírcsatornák elkezdték közvetíteni az eseményeket, az amerikai közvélemény hetven százaléka támogatta a háborút,37 és a Fox News nyíltan republikánus és háborút támogató tudósításaival a legnépszerűbb hírcsatornává vált, lekörözve a CNN-t.38 A Fox News erősen pártos hozzáállását olyan látható technikákkal érte el, mint a lengő zászló animáció a képernyő bal felső sarkában, valamint az „Operation Iraqi Freedom" címszavak az alsóban. A zászló használatát később az MSNBC amerikai tévécsatorna is átvette, s emellett rendszeresen vetített egy „Amerika legbátrabbjai" (America's Bravest) című zenés slides-how-t, amelyben az Irakba vezényelt csapatok családtagjai által beküldött képeket vetítették - és amely kísértetiesen hasonlít az Amikor a farok csóválja című játékfilmre, amelyben a „The American Dream" című patrióta dalt komponálják az Albániával „vívott" háború diskurzusának megteremtéséhez. A média természete, amely minden eseményből látványosságot hoz létre, az iraki háború alatt is végig jelen volt, és legalább két különösen érdekes látványosságot termelt ki. Egyrészt Szaddám Húszéin szobrának ledöntése 2003. április 9-én, Bagdad központi részén, a Firdosz téren rendkívül széles publicitást kapott, másrészt Jessica Lynch története, amelyet a következő fejezet boncolgat részletesebben. Szaddám szobra esetén a CNN és a BBC hírcsatornák élőben közvetítették az eseményt, ahogy amerikai katonák éljenző iraki tömeggel körülvéve bontják le a rezsim jelképét. A tudósítók folyamatosan a szimbólumok jelentőségét és az iraki nép számára a szabadság fontosságát hangsúlyozták, valamint történelmi pillanatként hivatkoztak az eseményre. Amikor azonban egy amerikai katona a szobor arcát amerikai zászlóval takarta le, a tömeg füttykoncertben tört ki, így az amerikait iraki zászlóra cserélték le. Abban a pillanatban tűnt ki az esemény színpadias, jelekkel és szimbólumokkal működtetett jellege, és ezzel együtt megbukott a „történelmi pillanat" létrehozásának szándéka is az iraki népről alkotott hibás percepciók miatt, amelyek szerint az iraki közösség az amerikai elképzelésekkel és cselekedetekkel teljes mértékben egyetért. Később az eseményt a berlini fal leomlásához hasonlították,39 mivel ez szintén egy meghatározó történelmi 2010. tél 115
