Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra
Lux Agnes-Szabó Máté-Sziklay Júlia konfliktusokban részt vevő gyermekekkel kapcsolatban megkezdett munkáját. Kiemelt kérdésként kezeli a gyermekeket komolyan érintő menekültügyet és a gyermekekkel szembeni erőszakkal kapcsolatos jelenségeket, és együttműködik az ENSZ Főtitkársággal az általuk felkért független szakértő, Paulo Sergio Pinherio által készített átfogó tanulmány36 kapcsán. A gyermekek védelemhez való jogát a velük szembeni erőszak ellen az Európai Unió elsődlegesen az Alapjogi charta 24. cikkére alapítja, amely rögzíti, hogy „a gyermekeknek joga van a védelemre és a jólétükhöz szükséges megfelelő ellátáshoz." Az EU ebből kiindulva három nagy területen igyekszik ennek az elvárásnak megfelelni a döntéshozatala során: 1. eltűnt gyermek; 2. gyermekkereskedelem; 3. szexuális kizsákmányolás és gyermekpornográfia. Az eltűnt gyermekek védelmét állította középpontba a bizottság egy 2007-es közleményében37, amely nem kötelező erővel ugyan, de az interneten terjedő erőszak (cyber crime) elleni fellépést sürgette. A bizottság határozatot hozott a 116-os kezdő számú, az eltűnt vagy szexuálisan bántalmazott gyermekek megtalálására szolgáló forródrót használatáról.38 Az emberkereskedelemben, kiemelten a gyermekkereskedelemben sértett személyek emberi jogainak védelmét az Európai Unió az Alapjogi charta 5. cikkének (3) bekezdésére alapítja. A bizottság számos közleményt hozott nyilvánosságra az emberkereskedelemmel szembeni fellépés hatékonyságának elősegítésére 1996-tól kezdődően. 1997-ben a Bel- és Igazságügyi Tanács együttes fellépésében39 határozta meg a definícióját az emberkereskedelem tényállásának és a gyermekek szexuális kizsákmányolásának. Ennek következtében valamennyi tagállamnak felül kellett vizsgálnia hatályos jogszabályait és gyakorlatát nemcsak a felnőtteket, hanem különösen a gyermekeket érintő e bűncselekmények terén, így a gyermekek szexuális bántalmazását vagy kizsákmányolását, illetve az e célból elkövetett emberkereskedelmet. A közös fellépést 2002-ben módosították, amely az unió közelgő keleti bővítésére tekintettel kiegészült néhány speciális szemponttal. A gyermekek szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelem során az unió közelíteni kívánja a tagállamok vonatkozó jogszabályait, a rendőrségi és igazságügyi együttműködés terén. Erről tanácsi kerethatározat40 született 2003 decemberében, majd a Biztonságos internet (1999-2004) programot követően 2000 májusában tanácsi határozat41 született az interneten terjedő gyermekpornográfia elleni küzdelemről. A gyermekek védelmének általános kötelezettségéből fakadó speciális védelem illeti a a szexuális turizmusba kényszerített gyermekeket. A tanács határozatában42 a bizottságot és a tagállamokat nemzetek feletti együttműködésre és a szükséges nemzeti szintű intézkedések megtételére hívta fel. Az unió továbbá kiemelten fontosnak tartja a civil társadalom, a magánszektor, a bank- és pénzügyi szektor szereplőinek bevonását a gyermekek elleni erőszak elleni küzdelembe. 96 Külügyi Szemle
