Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)
2010 / 1. szám - MAGYARORSZÁG ÉS KELET-KÖZÉP-EURÓPA - Kőrösi István: Közép-Európa helye a nemzetközi (európai) gazdasági, pénzügyi és innovációs folyamatban
Körösi István a GDP 29,5 százaléka, 2009-ben már 36,3 százaléka került exportra. A közép-európai térségben Magyarország külkereskedelmi ráutaltsága a legnagyobb mérvű, 1990-ben 30,5 százalék, 2000-ben 73,1 százalék, 2009-ben már 79,4 százalék. Az export/GDP- arányt tekintve Szlovákia áll a második helyen, 2009-ben már 72,0 százalékkal szerepel. Lengyelország nyitottsága is számottevően nőtt, de a nagyméretű gazdaságokra jellemzően viszonylag kisebb mértékű, 2009-ben 39,2 százalék. Németország és Ausztria külkereskedelmi nyitottsága relatíve jelentős és az elmúlt húsz évben megnőtt, de mindkét országé elmarad a kelet-közép-európai országokétól (kivéve Lengyelországot). 2009-ben Németország a megtermelt bruttó hazai termékének 40,7 százalékát, Ausztria 51,3 százalékát realizálta külföldön. 9. táblázat Export a GDP százalékában 1990 1995 2000 2004 2009 EU-27 29,5 35,9 35,8 36,3 EU-15 27,8 29,2 35,4 34,9 35,1 Magyarország 30,5 43,7 73,1 62,9 79,4 Lengyelország 26,2 23,2 27,1 37,5 39,2 Csehország 42,8 50,7 63,4 70,1 68,6 Szlovákia 26,3 57,8 70,5 74,5 72,0 Szlovénia 87,6 49,9 53,9 58,0 57,0 Németország 32,3 24,0 33,4 38,4 40,7 Ausztria 37,1 34,9 46,4 51,9 51,3 Forrás: Statistical Annex of European Economy, Autumn 2009. Brüsszel: European Commission, 2009 Az import értékének a GDP-hez viszonyított aránya 2009-ben Lengyelországban és Szlovákiában meghaladta az export/GDP-arányt, a többi országban viszont nem (10. táblázat). így a külkereskedelem növekedésének mozgatórugója az exportorientált fejlődés. A külkereskedelmi cserearányok alakulása megmutatja, hogy az adott ország külkereskedelmének jövedelmezősége nőtt-e vagy csökkent (11. táblázat). A cserearányok alakulása változó képet mutat a közép-európai térségben, s érdekes, hogy többnyire együtt mozog a térség nyugati és keleti felében (lásd a 10. táblázatot). A 2000-2009-es időszakban megállapítható, hogy az ezredfordulón Szlovákia kivételével mindenütt romlottak a cserearányok, később 2006-ban és 2008-ban is romlást, 2007-ben és 2009- ben javulást tapasztalunk. A cserearányok hullámzása azt mutatja, hogy a középeurópai térség országaiban a jövedelmezőség erősen függ a világpiaci konjunktúra alakulásától, a világpiaci árak mozgásától, különösen az energiaárak ingadozásától, ami export-import áraikban egyaránt jelentősen érezteti hatását. A 2009. évi cserearány74 Külügyi Szemle
