Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2010 (9. évfolyam)

2010 / 4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Lux Ágnes - Szabó Máté - Sziklay Júlia: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa munkájának nemzetközi környezete (2007-2010), különös tekintettel a gyermeki jogokra Lux Agnes-Szabó Máté-Sziklay Júlia „Az ombudsmanok működésének az alapjogok védelmében nagy fontossága van, az emberi jogok védelmének hiányosságaira az élet számos területén derült fény tevékenységük eredményeként. Döntési joguk nincsen ugyan, de a visszásságok feltárása és a kiküszöbölésükre tett javaslataik fontos szerepet töltenek be a törvényhozásban és a jogalkalmazásban egyaránt. Vizsgálataik tár­gyilagossága, javaslataik szakmai megalapozottsága nagy tekintélyt kölcsönöz megállapításaik­nak, melyek az emberi jogok helyzetének mintegy a lázmérőjének tekinthetők,"1 Globalizáció és europaizálódás - olyan folyamatok, amelyek ma, a 21. század ele­jén minden társadalmi-politikai tevékenység megkerülhetetlen környezeti elemeit, sőt időnként meghatározói tényezőit írják körül. Az állami-közigazgatási tevékenység minden vonalán jelentkeznek, és így nem nélkülözhetők az ombudsmani munkában sem Magyarországon, amely hat éve EU, csaknem húsz éve Európa Tanács-tag. A töb­bi, a jogvédelem szempontjából oly fontos ENSZ-intézményhez, illetve szerződéses rendszerhez való csatlakozás pedig szórt évfordulókhoz kötődik. Mondhatni, aligha léphetünk az alapjogi jogvédelem területén ma a nemzetközi intézmények nélkül, ame­lyek fontos kiindulópontot jelentenek a nemzetközi jog, a „világpolgári jog" (Kant), a belső jogrendszer és a nemzeti állampolgárság tartalmához való közelítésben. A hagyományos nemzetközi jog eredetileg kizárólag a nemzetállamok közötti kap­csolatok szabályozására korlátozódott. A17. században ezen az elven ütött rést a Elugo Grotius által kifejtett „humanitárius intervenció doktrínája". A doktrína jogszerűnek ismerte el az idegen erő alkalmazását annak érdekében, hogy közös erővel véget vesse­nek egy állam saját állampolgáraival szembeni kegyetlen bánásmódjának, ha ez a ma­gatartás olyan negatív erejű, amely megrázza a nemzetek közösségének lelkiismere­tét. A modem nemzetközi emberi jogi felfogás szerint az egyes emberek egyénekként és nem egy adott állam polgárainak jogán rendelkeznek alapvető emberi jogokkal. En­nek megfelelően egyre több nemzetközi intézmény rendelkezik hatáskörrel az egyéne­ket sújtó emberi jogi jogsértések ellen.2 78 Külügyi Szemle

Next

/
Oldalképek
Tartalom